Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

Bevezetés

5 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. és a gazdasági igények növekedésével új meg új átdolgozásra és bővítésre szorul. Ezzel azt is állítom, hogy a jelen munka sem meríti ki a még várható ismereteket és a részletek térképi ábrázoláshoz távolról sem elegendők az 1 : 25000 mértékű éredeti katonai felvételek fényképes másolatai. Ezt az állításomat talán alkalmam lesz a munkám második szakaszában egy 1 : 12500 mértékű geologiai térképpel támogatni, amelyen nagyobb részletességgel fogom Balatonfüred környékét földtanilag illusztrálni. A Balaton környéke sztratigrafiai, vulkanologiai és tektonikai részlettanulmányokra szerfelett alkalmas. Tárgyalásaim azt a temérdek megfigyelési adatot és laboratóriumi vizsgálati eredményt, ami évek során felhalmozódott, rövidre foglalva tartalmazzák. Hogy a képződmények leírása mégis olyan terjedelmes kötetet adott, az a munkálat szellemével járt. Az összehasonlítás szélesítette mindjobban a tartalmat és az egyes földtani képződmények vízszintes meg vertikális tagozódottsága szolgáltatott okot a bővebb ecseteléshez. A legtöbb hasonló természetű vidéknek leírása az idősebb képződményeket szokta bővebben tárgyalni, míg a legifjabbaknak ismertetése rendesen csak vázlatos benne. A Balaton közvetlen mellékén azonban a legfiatalabb vízi lerakodások a pannóniai pontusi édesvízi üledékek vannak legnagyobb elterjedésben; ezeknek tüzetes, vidékek szerinti leírása szokatlanul terjedelmessé nőtt geologiai irodalmunk eddigi hasonnemű termékeihez képest. Legfiatalabb harmadkori rétegeink, amelyek a Kárpátok koszorúján belül az üledékes képződmények között a legnagyobb területet fog lalják el, eddig inkább fosszilis faunáik szempontjából foglalkoztatták kutatóinkat; sztratigrafiájuk, kőzettani faczieszkülönbözéseik, az alaphegységekhez való vonatkozásaik alig voltak eddig figyelemre méltatva. Csaknem első kísérletként nőtt bővebbre a pannoniai-pontusi rétegekről szóló fejezet, a többi képződmény leírásánál abban a törekvésemben, hogy a szárazföldi periódust megelőző nagy magyarországi tónak fizikai körülményeit kinyomozzam és felszikkadását értelmezzem. Csaknem ugyanilyen részletességgel, mint a plioczénről, írtam a pleisztoczén és a holoczén képződményekről is, amelyekkel a legtöbb regionális-geologiai munka néhány sorban végez. A Balaton medenczéjének fiatal kora, a tónak jelenkorig tartó vízszíningadozásai kívánták, hogy a geologia legújabb korát nagy körülményességgel és széleskörű összehasonlító szemlélődésekkel tárgyaljam. Ezzel mintegy a mi életkorunk természeti állapotaihoz vezettem át a geologiai közelmúlt sejthető, sőt már-már kinyomozható fizikai viszonyait. Igen sok fúrási adat a gyakorlati életnek is használhat, mert az altalajról bőséges ismeretet ad és a mélységi hidrografiát illusztrálja.