Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

I. Fejezet. A paleozoos képződmények

I. FEJEZET. A PALEOZOOS KÉPZŐDMÉNYEK. A fejérvármegyei, átlag 180 m. abszolút magasságú hullámos lapályból Szabadbattyán, Úrhida, Balatonfőkajár, Polgárdi és Füle községek területén széles aljú alacsony dombok emelkednek ki. A 228 m.-es Szárhegy és a 220 m.-es Somlyó, Szabadbattyán és Polgárdi közös szőlőhegye fekszik a vidék közepén. Polgárdi és Füle határán a kopasz Belátó (213 m.), a fülei Kőhegy (228 m.), és a Füle (232 m.); Balatonfőkajárnál, már Veszprém vármegyében, a 195 m.-nyi Somlyó, végre az Úrhida kisközségben levő, a Sárrét és Séd ártere felett alig 10— 15 m.-rel magasabb dombok; mindezek alig ütnek el a térszín általános felületétől. A pannóniai (pontusi) rétegek homokos talajából és a lösztakaróból ezen szigetszerű dombokban megannyi régi kőzetekből álló, kicsiny hegyrögök bukkannak elő. Kvarczos fillit, kristályos és félkristályos mészkő és konglomerátos homokkő alkotja őket. Kicsinyben a Velenczei-tó felett emelkedő Meleghegység utánzói. Csak az úrhidai hátakon van fiatalabb kőzet: eoczén mészkő és oligoczén márga. AZ Ó-PALEOZOOS SZISZTÉMÁK. Kristályos mészkő Szabadbattyán és Polgárdi között. A szabadbattyáni Szárhegy és a polgárdi Somlyó közel két kilométernyi hosszúságban NO—SW irányban ívelt. Az Alsó- és Felső-Somlyó puszták közötti dülőút 190 m. magasságban, úgyszólván a környező lapálylyal szintesen, délnyugati egyharmadát metszi. Ez a halompár nagyon finomszemű mészkőből áll (1. ábra). Hófehér és szürke változatok benne az uralkodók. Keleti végén sötétbarna, dolomitos a mészkő, a Somlyó keleti oldalán, közvetlenül az út mellett szintén sötétbarna, dolomitos, vasas, mangános az anyag, sőt a rajta áthúzódó kalcziterek mellett, elszórt fészkekben, galenitot is leltem, a mészkő réteglapján pedig színtelen aktinolitot. A Szárhegy nyugati oldalán, valamint tetején, hófehér, kissé palás, fillites közű a mészkő és jól van rétegezve (2. és 3. ábra). Ekként tehát lapos boltozatot alkot, melynek 2

h csapású tengelye a halompárt ferdén metszi. A Szárhegy tetején 12°-kal SÉ-re, a szőlők felé lejt a rétegek hajlása; az út melletti kővágók 30° NW. dőlésű padokban vannak; a hegy tetején pedig világosan látható a rétegek boltozása. Üregek és hasadékok is vannak a tető