Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

Bevezetés

4 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Hálával kell felemlítenem HUNFALVY JÁNOS: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (Pest, 1863-64. I—

III. köt.) czimű munkáját. Ennek II. kötete összefoglalja a Bakony és a Balatonmellék természettudományi földrajzáról mindazt, amit az egyidejű vizsgálatok kiderítettek. HUNFALVY JÁNOS munkája épp úgy mondható klasszikusnak Magyarország földleírásában, mint a 40 év előtti BEUDANT-féle mű a geologiában. A wieni kk. geol. Reichsanstalt HAUER F. igazgatása alatt a mult század 60-as éveinek elején tüzetesebben tanulmányozta a Bakonyt és a Balaton környékét. Csakhamar megjelent a Geologische Übersichtskarte der Österreichisch. Ungarischen Monarchie III. lapja is, amely vidékünknek első kimerítőbb földtani ábrázolását adta 1 : 596000 mértékben. A Jahrbuch és Verhandlungen der kk. Geol. Reichsanst. köteteiben vannak letéve FUCHS F., HAUER F., JOKELY J., PAUL K., STÄCHE G., STOLITZKA F. tanulmányai. Mindezekről ismételten megemlékeztek a későbbi írók, amiért is tüzetes felsorolásukat czéltalannak tartom. Nemsokára a HAUER-féle térkép megjelenése után az 1869-ben szervezett m. kir. földtani intézet HANTKEN MIKSA igazgatása alatt lelkesen hozzáfogott a Dunántúl részletes felvételéhez. 1869—1871-ben BÖCKH JÁNOS bámulatos szorgalommal térképezte és tanulmányozta a Balatonfelvidéket, a keszthelyi és a sümegi hegységet és Devecser vidékét. A somogyi halomvidéken TELEGDI ROTH LAJOS dolgozott, azonban mitsem köz- <I lőtt tanulmányaiból. BÖCKH J. „A Bakony déli részének földtani viszon}^" czimű múnkája (A m. kir. földt. intézet Evkönyve. II. köt. II. füzet. 1872 és III. köt. I. füzet 1874), valamint HOFMANN KÁROLY-nak „A Déli Bakony bazaltkőzetei" (M. kir. földt. intézet Evkönyve, III. köt. 4. füzet, 1879) mindenkorra a magyar tudományos irodalom és földtani kutatás becses gyöngyei maradnak. Mindezeket a becses forrásokat sűrűn idézgetjük a jelen munkában. Különösen LACZKÓ DEZSŐ, aki Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírásában (Geologiai stb. függelék) a wieni geologusok és BÖCKH JÁNOS munkálatainak kimerítő történeti áttekintését adta; VITÁLIS ISTVÁN, aki a balatoni bazaltokról írt munkájában HOFMANN KÁROLY érdemeit bőven reprodukálja. Természetesen híven idézem megboldogult jeleseinket én is az itt következő lapokon. Kétségtelen, hogy nincs hazánknak még egy nagyobb vidéke, amelyről annyi derék geologiai mű szólna, mint a Balaton környékéről. A BÖCKH JÁNOs-féle leírás a legkimerítőbb, ami eddig hazánk valamelyik nagyobb területéről egyáltalában megjelent. A jelen munka bizonyíthatja azonban, hogy még oly tökéletes geologiai munka is a tudományos tapasztalatok szaporulata, új topográfiái térképek megjelenése után