Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei

ruhában járnak, kivéve azokat aki a Harzból, illetve Meissen vidékéről valók, mert ők feketében vannak.

24 A fehér ruha a Miksaféle bányászruhát jelölheti, melyet a tiroli bányászok viseltek. A bemutatott késői, 19. század közepére datálható képen is jól látszik ez a csuklyás, fehér Miksa-féle bányászviselethez tartozó hosszú zubbony vagy kabát (19. kép).

25 S valóban, sokan vándoroltak Tirolból Selmecbányára. A türelempalackokban gyakran egymás mellett szerepelnek a fehér és fekete ruhások. Sőt akad olyan 18. század végére keltezhető palack, amelyben a fekete felsőn már egyértelműen felismerhetjük a bányaing hármas gombsorát (20. kép). 5. Magyar bányászruha A 18. században a térdnadrág végig megmarad a bányászviseletekben, azonban erre a századra tehető a bányászruhák „megmagyarosodása" is. Vagyis az általános európai, azaz a „németes" és a „magyaros" bányászviselet párhuzamosan létezett. Az utóbbi a bányászzubbonyhoz párosított magyar nadrágot és csizmát jelenti. A felsőruha nem is idegen, nem is magyar, hanem szakmai. A 18. század első felében még ugyanazt a hangsúlyozott vállvarrású, vízszintes mellzsebes, alul ráncolt fehér felsőt viselik a térdnadrághoz és a magyar nadrághoz is. A század második felében már a katonai egyenruhákhoz hasonló magas állógallérral készül a magyar nadrághoz a zubbony. A 18. század végén és a 19. században előfordul, hogy az egyszerű gombsor helyett száras gombbal, zsinórosan varrják meg. Az ábrázolások tanúsága szerint a magyar nadrággal mindenesetre a vízszintes mellzsebes típusú, Miksa-féle, tehát tiroli típusú zubbonyt hordták, és nem a függőleges bevágású mellzsebbel készített szász formát. Faller hiányolja, hogy Brück4 Brückmann, L. F. E.: Magnalia Dei in Locis Subterräneis oder Unterirdische Schatz-Kammer. Braunschweig, 1727. 249. p. 25 Kollarz, Franz (1829-1894) litográfiája, 31. sz. „Steyrischer Bergknappe", 1850-es évek.