Szemán Attila: Bányászattörténeti tanulmányok (Rudabánya, 2009)

A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei

mann nem emlékezik meg a magyar bányászruháról.

26 Feltehetően ennek az a magyarázata, hogy néhány mondatában csak a felsőruhát említette, s annak is csupán a színeit - a nadrág viseletekkel nem foglalkozott. Hoffinger 179l-es leírása

27 szerint a munkában magyar vászoninget és nadrágot viseltek, a bányászviselet pedig vászoning, magyar zeke, német mellény, magyar csizma és hosszú „lábravaló", azaz nadrág, ami ebben az esetben a német térdnadrággal ellentétben a magyar nadrágot jelöli, mert csakis ilyet hordhattak ugyanis a magyar csizmával. Valójában ez a 18. század második felének magyar bányászruhája. Megjegyzi még, hogy a német bányászruhát csak az újonnan jöttek viselik. A magyar nadrág mindenképp megjelenik már a 18. század első felében. A 18. század közepe táján, 1745-től

28 már feltűnik türelempalackban is a térdnadrágos figurák közt egy-egy piros és hosszú, azaz magyar nadrágos csillés is (21. kép), ezek azonban nem magas szárú csizmában, hanem rövid lábbeliben vannak. A 18. században tűnik fel tehát a magyar szabású zöld-fehérpiros díszruha, de csak Alsó- és Felső-Magyarországon. Vagyis zöld süveg, zöld kézelős fehér, tömött felkarú zubbony, piros, magyar szabású nadrág és fekete farbőr, fekete csizma. Egyik legszebb ábrázolása a soproni Központi Bányászati Múzeum 18. századi fa bányászszobra (22. kép).

29 Nagyon kvalitásosak Bikkessy viseleteket bemutató rézmetszetei, melyek 1816-ban jelentek meg,

30 de a 18. századra vonatkoztathatók. Többféle bányászruhát 26 Faller 1943. 271. p. 27 Hoffinger, Johann G.: Vermischte medizinische Schriften. Wien, 1791. 28 Szemán Attila: Eine bergmännische Geduldflsche in der Sammlung für Keramik und Glas des Kunstgewerbemuseums Budapest. = Ars Deco-rativa, 20. 2001. 53-75. p. 29 Központi Bányászati Múzeum, ltsz.: 69.285.1. 30 Bikkessy Heimbucher József mérnökkari tiszt a 18-19. század fordulóján állomáshelyein lerajzolta a különböző érdekes viseleteket. így a rajzok a 18. század végi állapotokat rögzítették. Az idézett darab a 40. sorszámú. A gyűjteményéből kiválasztott 78 rajz először Beyer, Carl rézmetszésével jelent meg: A magyar és Horváth Országi legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Gyűjteménye. A természet után rajzolta Egy