Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A Mátrai Bányaegylet létrejötte
alkalmazta, háromhavi előzetes felmondással Mattyasovszky János bányászt második zúzdafelügyelőnek, 25 frt havi díjjal, szabad szállással és évenként 6 öl (20,5 m 3 ) tűzifa-ellátmánnyal. A lúgzó- és a pörkölőüzem első ügyelőjének helyére Riemer János olvasztót kívánta szerződtetni Szomolnokról, 30 frt havi díjjal, szabad szállás és 8 öl (27,3 m 3 ) tűzifa átalánnyal. A nevezett személy utóbb el is vállalta munkát. Az 1864 óta betöltetlen bányaügyelői állásra havi 30 frt díjjal, szabad szállással és évi 8 öl tűzifa-átalánnyal Polezsnák Józsefet hívta meg, aki 1865 szeptemberétől állt szolgálatba határozatlan időre, félévi előzetes felmondással. Miután a 34 éves Hangóczky Antal aknász 1865 májusában a víztározó-tóba fulladt, a helyére Jaltsch Mátyás bányászt vette fel 25 frt havidíjjal, szabad szállással és 6 öl tűzifa ellátmánnyal, határozatlan időre. 56 A György-bányatelepen Pech igazgatása idején felépült egy-egy gondnoki lakás, bányaház, téglafészer és egy ideiglenes érctároló fészer. Az ő működése idején szabályozták a Bikk-patakot a György-telep teljes hosszában, s a telep határain vízlevezető árkok készültek. Jelentős költségeket fordítottak a kerítésekre, a telepi szekérútra, valamint a Katalin-tárónál a feldolgozóhoz vezető bányavasút elkészítésére és az ún. zúzóérctér kialakítására az ércelőkészítő üzem közelében. 1865 nyarán viszont az új pörkölő-lúgzó berendezés üzembe helyezésénél kiderült, hogy az évi 90-100.000 bécsi mázsa (50.000-56.000 q) érc feldolgozására tervezett berendezés zúzó része e mennyiségnek 2/3-át nem képes feldolgozni. E kudarc és az igazgatót érő bírálatok hatására Pech Antal 1865 nyarán kilépett a Mátrai Bányaegylet alkalmazásából. Ezután két évig gróf Károlyi György Nemtiben lévő szénbányáját bérelte. 57 (Nemti akkor még Heves megyéhez tartozott, ma nógrádi település.) A neves bányamérnök távozásának az okai összetettek voltak. Addigra az ő nagyvonalú vezetésével a vállalat a 200.000 frt-nyi alaptőkét felemésztette, ezért az 1864. november 21-i közgyűlés még újabb 50.000 frt kölcsön felvételét határozta el. 1865 augusztus végéig nagyrészt az építkezésekre 237.165 frt-ot adtak ki. Kaufmann Kamill - ideiglenesen Pech utóda az igazgatói székben - az egész beruházást használhatatlannak nyilvánította. Mattyasovszky Jánosról tudjuk, hogy 1882. március 28. előtt már a hevesaranyosi határban kőszénkutatási engedélyt nyert társával, Szalay Györggyel, s jog szerint 128 kuxa részvényt fele-fele arányban birtokoltak. POLLNER Jenő 1971. 91-95. - Egy 1864-ből származó rajz szerint a Bikkpatakon duzzasztógát létesült, s mögötte felduzzasztott tóval. 1880-ból való ismert helyszínrajz szerint a régi völgyzárógát a maitól nem nagy távolságban lehetett. - POLLNER Jenő 1971. 126. SZVIRCSEK Ferenc 2000. 421.
