Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

A réz-színporból az utóbbi ún. arzénes kénsavat gyártott. A pörköt és a pirit-színport a nagytétényi fémkohóban fémrézzé és azután rézgáliccá, ill. elemi kénné dolgozta fel. Az aranyat és az ezüstöt nemesiszapba gyűjtve a németországi Freibergben, majd Észak-Erdély visszacsatolása után Nagybányán szüntette és a Magyar Államkincstárnak természetben adta vissza.

148 1940-re a Recskről kikerülő hazai réz közel ugyanannyit tett ki, mint a történelmi Magyarország termelése volt 1918 előtt, amely az ország békebeli szükségleteinek nem egészen 1/20 részét fedezte. Ebben az időben (1940) egy arzénkitermelő berendezés is épülőfélben volt.

149 26. kép. A recski ércművek látképe 1931-ben. 1931-től 1944-ig a Lahócában 2500 fin vágat-újranyitást, 13.700 fm új feltárást és 600 fm kutatófúrást végeztek, amivel alaposabban megismerték a terület ércesedését.

150 Ennek eredményeként a 3 régi érctömzs mellé 6 újabb csatlakozott. A Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszatérése után a recski bányából rajzott ki a felvidéki antimonitbányák és kutatások (Csúcsom, Jászómindszent és Aranyidka) első magyar irányító szakszemélyzete. Az 1938-ban kezdett szabadbattyáni ólomérc-kutatást recski szakemberek és SZIGETI Károly 1978. 19-20. TELEGDI Roth Károly 1940. 6-7. KUN Béla 1996. 557.