Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

A recski bányában 1929-ig nem használtak villamos energiát. Ekkor robbanómotorokkal gépesítették a bányát és a külszíni gépműhelyt, s bevezették az egyenáramot. A Kincstár ugyanebben az évben a jövesztésnél meghonosította az ún. pneumatikus gépi fúrást, s az érckutatáshoz ún. Craelius rendszerű magfúrógépet állítottak üzembe. 21. kép. Az ércelőkészítő mű építése 1928-ban. A rendbe hozott utak és hidak, a tatarozott épületek, a szabályozott patakmeder, a tereprendezés, a gyümölcsös telepítése és a virágkertészet létesítése mind-mind része volt annak, hogy a természeti tájba tervezett új üzemi épületekkel a bányavállat képe úgy változzon meg, hogy minden létesítmény harmonizáljon a környezettel. A recski ércbánya flotálóművét s egyéb épületeit Fazék Gyula bányamérnök tervezte.

133 1928-ban készült el az egykori Schmidt-féle ércdúsító helyén a kor ipari építészetének legmagasabb szintjét képviselő, monumentális új ércelőkészítő-mü. Ebben helyezték üzembe a magdeburgi Krupp-cég ajánlaFazék Gyula 1883. augusztus 2-án Felpécen (Győr megye) született, bányamérnöki oklevelét a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskolán szerezte 1907-ben. Ugyanitt tanársegéd, majd Böckh Hugó mellett részt vett az erdélyi földgázkutatásokban. 1912-től a Magyarhoni Ércbánya Rt. műszaki vezetője Nagybányán. Az ércelőkészítésben több, külföldön is nagy figyelmet keltett új eljárást vezetett be. Az arany ércek flotálásánál az ő nevéhez fűződik a szitás golyósmalom használatának alkalmazása. 1933-tól 1948-ig a Ganzgyár, majd a Magyar Nemzeti Bank műszaki tanácsadója. 1946-ban az ő irányításával épült fel az MNB korszerű arany finomítója. Megírta Nagybánya bányászatának és hazánk teljes fémbányászatának monográfiáját. - KENYERES Ágnes 1985. III. 193-194.