Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Recski Magyar Királyi Ércbánya (1926-1944)

tára garanciával leszállított, napi 10 vagon kapacitású golyósmalom flotációs berendezését. A szállító az üzemmenetben garantálta a réz 85-90 %ának és az arany 70-75 %-ának a kihozatalát. Ezt 1929-ben még kiegészítették egy 8 vagonos érctároló körbuktató-házzal, továbbá a téli üzemeléshez vízmelegítő berendezés épült kazánházzal. A Bikk-patak mellett szivattyúházat emeltek zsilipmüvei. Ehhez társult az üzemet ellátó vízvezeték-hálózat. Az új üzemépületben színpor-tároló és rakodó, valamint laboratórium létesült, s mindezek az ércelőkészítő keleti szárnyában kaptak helyet, ahová az 500 kW-os kapcsoló- és transzformátor-állomást is telepítették. Az új trafóházat 1931 februárjában rákötötték az 1930-31ben kiépített 22000 voltos Heves megyei nagyfeszültségű távvezetékhálózatra.

134 A Lahócza hegy déli lejtője //// y»T<>S//3/ /////à /////// • Oyk

r^-u. 2

*0 m OO ' KfttpftOyGrXflr

. ï t.» TT DNy M S M « 50 60 ?0 M 90 iOOtj, ÉK 1- biotit-amfïboîatsdeztt brcccsája; 2- agyagos tufája- 3* kristájyüifája; 4- kürtökitöitése T- tömzsszerií ércesedés 22. kép. A Lahóca ércesedésének első modellje Pálfly Móric (1929) nyomán. (FÖLDESSY János - BAKSA Csaba - SZEBÉNYI Géza - POLGÁR István 2002. 158.) A recski ércbánya és a mellette felépített, flotációs eljárást alkalmazó ércdúsító a maga nemében világviszonylatban is az elsők közé tartozott, és létesítése idején korszerű középüzemnek számított. Az új ércelőkészítő üzemnek igen jelentős vízigénye volt, 1931-ben napi 500 m

3 vizet használt fel. Ezért 1930-ban elkészült a bányatelepen egy 80.000 m

3-es víztározó völgyzárógáttal, amit bekapcsoltak a bánya üzemvíz-ellátásába. A recski tározó 210 méterrel van a tengerszint fölött, s így az ország harmadik legmagasabban fekvő tava a sástói és a Köszörű-pataki víztároló után. Mederrészét andezittufába vágták. Nyugati és 134 SZIGETI Károly 1978. 12-14.