Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Mátrabányai Közbirtokosság (1910-től Parádi Bányatársulat) üzeme (1883-1916)

dolgozót alkalmaztak. A bánya felszerelései között először 1900-ban írtak össze 10 darab csillét. 1900-ban a bányatelepen volt még 8 munkásház és egy magazin, korabeli nevén „élelmi szertár" Feltehetően a kettős üzem, vagyis a bánya és a kohó mellett az 1860-as években, amikor kiépült a telep, már létezett az orvosi rendelő, bár korai források az üzemorvosról még nem tudósítanak. Csak 1900-ban említik először dr. Khindl József vállalati orvos nevét Mátrabányán.

86 Az 1894-1897. évi adatok jelzik, hogy a bányamű újabb krízis felé sodródik. Az 1890-es évek derekán a rézárak újabb 20-30 %-ot zuhantak, és az addigi 90 frt-ról 57 frt-ra esett a színezüst kilónkénti beváltási ára is. A fémbeváltó a beváltott arany ellenértékét 1890-ben még 20 frankos aranyakban, 1895-ben már 20 koronás (!) aranyakban fizette ki. 1894-ben a bánya mérlege újból deficites lett. Ezt - a következő évek leszorított kiadásai és a feltárások elhagyása mellett - csak a bánya legdúsabb fészkeinek kirablása, s a termelt fémekre (főként az ezüstre) adott állami támogatás segített lassan megint növekvő bevételek útján egyensúlyban, a megszokott színvonalon tartani. Mátrabánya jövedelem-bevallása 1897-1899 között Ev Nyers jövedelem Levonandó költség Tiszta nyereség 1897 75182,90 K 62753,43 K 12429,58 K 1898 70205,82 K 63719,94 K 6485,88 K 1899 68625,54 K 61915,44 K 6715,10 K A 19-20. század fordulóján a termelés fokozatos visszaesése következett be. Végül, hogy ebben a rézárak éppen a századfordulón történt jelentős emelkedésének (tehát a kisebb termeléssel is elérhető pozitív mérleg), vagy a bánya feltárt ércvagyonának fokozatos kimerülésének volt-e a nagyobb szerepe, ezt ma már nehéz eldönteni. 1900-ban a fémtermelés az előző évivel közel azonos, a feldolgozott érc mennyisége 5 %-kal megint kevesebb. Ezt valószínűleg az előző évinél csak jobb minőségű érc feladásával, ill. jobb ércválogatással lehetett elérni. Azért, hogy a termelés szintjét a fémolvasztásban tartani tudják, a dús ércközök lefejtése miatt többet kellett termelni, szállítani és tömedékelni. Ezért a bányában a munkásokat teljesen a leművelésre kellett ráállítani. A bányamű helyzete viszont a feltárások elmaradása miatt egyre kritikusabbá kezdett válni. Ezért 1903-ban a Közbirtokosság és a bányaigazgató radikális intézkedéseket hozott, a felére csökkentették a munkáslétszámot, s a bányaműnél a megmaradt vájárok túlnyomó részével az elhanyagolt feltárási DÉRY Károly 1888. 30. DÉRY Károly 1900. 49.