Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Mátrabányai Közbirtokosság (1910-től Parádi Bányatársulat) üzeme (1883-1916)

munkákat végeztették. 1904-ban az üzemet annyira megszorították, hogy az arany-ezüst kiválasztásával már nem foglalkoznak tovább, sőt még az évben a lúgzóüzemet is beszüntették. A bányamű rendkívül nehéz helyzetét tovább rontotta, hogy 1904 végén vagy 1905. január 2-án váratlanul meghalt Varga József, a tapasztalt igazgató, aki majd' 25 éven keresztül irányította vállalatot.

87 Az 1905. évi Bányakalauzban (amely feltehetően 1904. évi adatok alapján készült) Szlujka Gusztáv neve szerepel műigazgatóként,

88 viszont az iratok szerint az ércművek gondnokságát Varga József adminisztratív segítőjére, Khindl Benedekre bízta a Közbirtokosság. A mátrabányai üzem 1905-06-ban az új III. tömzs frissen feltárt dús fészkeiből és a II. tömzsnek egyes, még nemesfémekben dúsabb maradékaiból bányászta a dúsércet. A dúsérc-termelvényt Femezelyen (Szatmár megye) beváltva próbálta az üzemfenntartáshoz szükséges forgótőkét előteremteni. Wahlner Aladár szerint 1905-ban 1400 q, 1906-ban pedig 400 q ilyen, javarészben morzsolt dúsércet váltottak be. A kohósítás díja viszont szinte mind felemésztette a dúsércből nyerhető színréz árát, s így jóformán a beváltott nemesfém tartalmából fedezték kiadásaikat. 1907-ben bár csökkenő erővel és lankadó kedvvel, de még folytak a feltárások Mátrabányán. Wahlner Aladár arról tudósít, hogy 1907 után az üzem bányahatósági engedéllyel egy évtizeden keresztül szünetelt, s csak az esetenkénti, legszükségesebb fenntartási munkákat végezték el. Egyébként a társulat működését az is akadályozta, hogy a bányarészvények túlságosan elaprózódtak, s közben a bányatársulat tagjainak az érdeklődése a bányászat iránt úgyszólván teljesen megszűnt.

89 Végül is ezt a helyzetet rögzíti a Magyar Bányakalauz 1910-ben megjelent, de valószínűleg 1909es adatokat közlő kötete. A szünetelő és felhagyott bányaműtől a mozdítható berendezések mindegyikét, s részben még az építmények anyagát is széthordták.

90 A vállalat állami kedvezményben is részesült. Ennek ellenére az 1890-es években termelése erősen ingadozott. Az előbbi táblázatból az is kiderül, hogy az ércek fémtartalma jelentősen váltakozott. Recsk bányászata az 1889-1902 közti 14 esztendőben évi átlagban 411 q rézen kívül 5,7 kg aranyat és 45,655 kg ezüstöt adott. Az 18901907 közti években a Mátrai Közbirtokosság 5 % rezet, tonnánként 6-8 gramm aranyat és 50-60 gramm ezüstöt nyert ki a feldolgozott ércekből.

91 Az 58 éves korában elhunyt Varga József Felsőbányán (Szatmár megye) született, apja id. Varga József földbirtokos, anyja Pap Terézia. - HML XXXIIIl/c/396. Recsk. Halotti akv. 1907-1912. 905/1. sz, bejegyzés. 88 DÉRY Károly 1905.1. 71. 89 WAHLNER Aladár 1916. 481. 90 POLLNER Jenő 1965.1. 239-253., 263-265. 91 JANTSKY Béla 1966. 194.