Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Mátrai Bányaegylet létrejötte

13. kép. Váradi Stoll Károly térképe 1873-ból, amelyet a Mátrai Bányaegylet ércvagyonbecsléséhez készített™ (VARGA Gy. - CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E. - FÉLEGYHÁZI Zs. 1975. 382.) Időközben a bányánál az ún. szulfatizáló pörkölési eljárás meghonosításán munkálkodtak, de a kedvezőtlen eredmények miatt a 1 %-on aluli ércek dúsításával végleg felhagytak. A szulfatizáló eljárás során a rézásványok egy része rézszulfáttá alakult, amit vízzel kioldottak (kilúgoztak.) A bányatársulat 1872 végén tartott közgyűlésén már a bánya bezárását vagy bérbeadását tűzte ki célul. Addig is technikai tanácsadónak Váradi Stoll Károly^

9 kérték fel. Időközben Ruttner Albertet nevezték ki vállalati igazgatónak. Az ő segítségével a berendezéseket átalakították, és új eljárásokat vezettek be. Végül is a bánya termelését átmenetileg fellendítetA térkép egyik érdekessége, hogy a tárókkal szemben, a Bikk-patak, akkori nevén Kisrét-patak mellett, közvetlenül az Alsó György-táró közelében álltak a bányatelep lakóházai, amit Károlyi Györgyről neveztek György telepnek (Géorgie Colonie). Váradi Stoll Károly 1811. október 17-én született Felsőbányán. Jogot és bányászati akadémiát végzett, s 1830-tól kincstári bányahivatalnok. 1848-ban kapniki kincstári bányatiszt, aki Budfalva helységben fegyveres bányászaival a Máramaros megyei határt őrizte. 1848/49-ben bányamester, a honvédség ellátására szervezett felsőbányai üzemek vezetője és kormánybiztosa volt. Bem címzetes nemzetőr őrnaggyá nevezte ki. A szabadságharc után rövid ideig fogságban tartották Nagyváradon. Az 1850-es években kataszteri hivatalnok lett, 1862-től bányatanácsos. 1873-ban a bécsi világkiállításon zsűritag, ezért az uralkodó nemesi rangra emelte. 1865-1883 között Nagybánya országgyűlési képviselője. 1876-ban nyugdíjazták. Budapesten hunyt el, 1887. szeptember 9én. - BONA Gábor 1987. 407.; HALÁSZ Sándor 1886. 153-154.