Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A Mátrai Bányaegylet létrejötte

1868-ban Lipthay Pál is leírta a Vasárnapi Újság 35. számában a recski ércbányát és az olvasztót, s azokat a nagyközönségnek egyszersmind megtekintésre ajánlotta. ,J£rdekes itt megtekinteni a különböző nagy műhelyeket. Az olvasztó közepén van a kemence, melynek alja körül az agyagba vájt mélyedések, kis csatornák összekötve. Ide bocsátják ki az olvasztott rezet, honnan meghűlve különböző alakokban kerül piacra. A lúgzó terem is érdekes. Emelet szerűleg [szerűen] emelkedik 5 sor kád egymás felett, és csövekkel állnak összeköttetésben. E kádakba öreg [nagy] vaslemezeket s rudakat tesznek, melyekre a tiszta réz leülepszik, s innen kerül, miután megszáradt, az olvasztóba. A zúzókalapácsokat gőzgép hajtja, és egy fogakkal ellátott henger forgása következtében felváltva emelkedik; itt mosatik ki az agyag is, de mint tapasztaltam, nem tökéletesen, mivel a homokiszap közt feltűnőleg [feltűnően] sok réz van. 11. kép. A recski ércbánya és olvasztó látképe 1868-ban. (Vasárnapi Újság, 1868. 417.) A nyers követ a bánya feletti hegyekből és a timsós fürdő feletti timsós tó mellől ássák. Van e bányatelepen kovács- asztalos műhely is, a folytonos javítások és újítások megtételére. Munkást körülbelül 150-200at foglalkoztat."

65 1868-ban két váratlan természeti csapás sújtotta a községet: előbb az 1868 július elején bekövetkezett hatalmas felhőszakadás miatt a bányató gátja átszakadt, s annak a helyreállításáig a társulat szüneteltette az ércLIPTHAY Pál 1868.416.