Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A Mátrai Bányaegylet létrejötte
vezetése) 2730 frt volt, a pótberuházások összesen 13.500 frt-ot emésztettek fel. A fejlesztések ellenére az ércelőkészítő és az olvasztó nem a kívánt eredménnyel termelt. Ezért 1867 végén vagy 1868 elején Kaufmann Kamill is távozott az igazgatói székből. Ebben az időben nem csupán a hitelfelvételekkel próbálták a vállalat anyagi helyzetét stabilizálni. 1865ben és 1867-ben a részvények felülfizetéséhez, vagyis alaptőke-emeléshez is folyamodtak. E pénzügyi manőverek ellenére a társulat összes adóssága 1867-re elérte a 100.000 koronát. 60 Kaufmann utóda 1868 júniusától Palmer András 61 bányamérnök lett, aki a kincstár oláhlaposbányai telepéről került Recskre. Palmer kiváló ércelőkészítő szakember hírében állt, a szerelés terén több találmány fűződött a nevéhez, és sokat foglalkozott a zúzás utáni ércdúsítással. Mátrabányán a nehézségek sorában a legnagyobb gond a gőzüzem működtetése volt, amit a rossz utak is akadályoztak a szénszállítás esetében. Kevés volt a víz, a bodonyi és a parádi patakok együttes vízhozamával 6-7 hónapon át folyamatosan üzemeltetni tudnák az érczúzót. Viszont a feldolgozásra alkalmas ércet nem tudták folyamatosan biztosítani, ezért a termelés a véletlentől függött. A meglevő üzemi berendezésekre is panaszkodtak. Közben 1868 nyarán igen megdrágult a szén: a korábbi mázsánkénti 22 krajcárról 36 krajcárra nőtt az ára, s napirenden voltak az üzemzavarok. Palmer szerint a működő hét szerrel a feladásra került ércben igen finoman behintett, vagy már vegyileg kioldott fémek nedves úton csak nagy veszteséggel voltak koncentrálhatok. Megindítása után rövid idővel, 1868 novemberében az egész zúzóművet a szerekkel együtt üzemen kívül kellett helyezni. 1868-ban Recsken 9673 bécsi mázsa (5416,9 q) rezet dolgoztak fel, s 9 hónap alatt 307 bécsi mázsa 1 font (171,9 q) tárcsarezet készítettek. 62 1868-ban a Katalin-táró egyik vágatrészében igen gazdag termésréztartalmú érctestet fedeztek fel. Ez az adat még ma is meglepő, mivel a Lahócában később soha nem bukkantak lényeges mennyiségű termésrézre. 63 A recski bányatelep és ércfeldolgozó jó leírását adja 1868-ból Erdey Pál. Eszerint a Mátrai Bányatársulat birtokában levő 27 bányamezőből hatban dolgoztak: a Felső György-, a Középső György- és a Katalin-tár60 ERDEY Pál 1869.410. 1 Palmer András neve bányaigazgatóként először 1868. június 7-én jelent meg a recski anyakönyvekben. - HML IV-416/260. Recsk. Kereszteltek anyakönyve. 1868/62. sz. bejegyzés. 62 POLLNER Jenő 1965.1. 80-86. 63 VARGA Gyula - CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY Erika - FÉLEGYHÁZI Zsolt 1975. 381. - Az ún. Rézvágatban talált termésréz-levelek némelyike a 11 kg-ot is elérte. - KUN Béla 1997b. 109.
