Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
Károlyi György (1802-1877) gazdasági tevékenysége
A második Vrányi-féle közvetlen érdekeltség a Katalin-bányatelek 1855-ben Recsk területén, a Lahóca hegy D-i lejtőjén 4 alsó-magyarországi bányamérték kiterjedésű volt. A Katherina vagy Katalina védnév alatt adományozott bányatelek csatlakozott a Parád-Mátrai Bányatársulat György-bányatelkéhez, az ún. György-telér dőlésének irányában. 1857-ben ebben a bányamezőben az addig kihajtott Katalin-táró már 65 öl (123,2 m) hosszú volt. A Katalin-táró később a lahócai bányászat egyik legfontosabb feltárásává és művelési helyévé vált. Végül pedig Vrányi György érdekeltségei voltak Gyöngyösorosziban közvetlenül 1850 után a György és az Elek bányák is, amelyek részben galenites, részint fakóérces teléreket tártak fel, 4 ahol 1857-ben szintén hatósági engedéllyel szüneteltették a termelésüket. Karolyi György (1802 - 1877) gazdasági tevékenysége Érdemes megemlékeznünk gróf Károlyi György gazdasági tevékenységéről. Apja, Károlyi József halála után édesanyja eleget tett a férje végrendeletében rögzített utolsó kívánságának, mert gyerekeit kicsi koruktól kezdve magyar szellemben nevelte, 1808-tól pedig magyar környezetben is éltek, miután a család Bécsből Pestre költözött. A Károlyi-fivérek a házi nevelés után a pesti piarista gimnáziumban maturáltak, majd a pesti egyetemen jogot tanultak. György gróf ezután hadnagyként szolgált a császári hadseregben. Itt ismerkedett meg, s kötött életre szóló barátságot gróf Széchenyi Istvánnal, akivel a pozsonyi országgyűlésen 1825-ben együtt vetették meg a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Ekkor Károlyi is felajánlotta évi jövedelmének a felét az intézmény javára. Később, 1828-1829-ben együtt utazták be Németországot, Franciaországot és Angliát. György gróf az 1830-as évekig semmilyen hivatalt nem vállalt, végül azonban 1839-től ő is szolgálatba lépett. Előbb a Csongrád megyei főispán helyettese, 1842-től Békés-, majd 1848-tól Szatmár megye főispánja lett, s e hivatalt még kétszer, 1860-186l-ben és 1867-1868-ban is betöltötte. 41 A Károlyi-családban a 18. századi birtokszerző, Károlyi Sándor utódai közül a 19. században egyedül György lett hozzá hasonlóan nagy vagyongyarapító. Már édesanyja is ritka előrelátással szerezte meg 1808ban a nagyértékü fóti uradalmat. Ezzel a családot közelebb vitte az ország szívéhez, Pesthez és Budához. Károlyi György 1834-ben a Fejér megyei csurgói, 1847-ben a Heves megyei debrő-parádi, 1859-ben a Pest megyei 40 POLLNER Jenő 1965.1. 21-22. 41 FAZEKAS Rózsa 2006. 144.
