Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

Károlyi György (1802-1877) gazdasági tevékenysége

sőregi, majd pedig 1862-ben az Arad megyei mácsai uradalmakat vásárolta meg. A Debrő-parádi uradalmat 1847. június 7-én vette meg 1,5 millió frtért, s azt 1854-ig további birtokvételekkel jelentősen kibővítette, s végül Heves megye 20 településének a határában 37.732 katasztrális holdat foglalt el.

42 1848-ban Károlyi György Szatmár megye főispánjaként országgyűlési képviselő volt. A forradalom- és szabadságharc idején a bécsi udvar szemében súlyos bűnt követett el, mivel az országgyűlés tanácskozásain 1848. október 3. után is részt vett, sőt 1849. június 5-én ott volt Kossuth Lajos pesti fogadásán is. Ezért csurgói birtokán - miután pesti palotája Haynau tábornok főhadiszállása lett-, 1849. augusztus 11-én letartóztatták, és a pesti Újépületbe hurcolták. A császári haditörvényszék háromhavi fogságra és 150.000 frt pénzbírságra ítélte. Ennek megfizetése után Haynau jegyesen" egy hónap szabadságvesztés letöltése után, 1849. szeptember 16-án a fogságból elengedte, s tartózkodási helyéül Csurgót jelölték ki.

43 Károlyi György az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után erőteljes gazdasági tevékenységbe fogott, egyebek mellett számottevő érdemei voltak a recski ércbányászat megteremtésében. Szólnunk kell arról, hogy mi lehetett ennek az oka. Nem csupán a forradalom alatt vállalt szereplése és elítéltetése játszott közre a gazdasági életbe való „menekülésében", hanem magánéleti problémái is. Tudnunk kell, hogy a felesége, gróf Zichy Karolina (1818-1903) és a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye, Zichy Antónia testvérek voltak. A férjénél 16 évvel fiatalabb Karolina nem csupán rendkívüli szépség, hanem nagyon könnyelmű hölgy volt, akit köztudomásúan gyengéd szálak fűztek a sógorához. A kortársak előtt a felsőbb körökben az is tudott volt, hogy Zichy Karolina a szabadságharc végnapjaiban már Klapka György tábornokkal kacérkodott, genfi önkéntes száműzetésének idején pedig Klapkának és Károlyinénak közös törvénytelen gyermeke is született.

44 Ezért 2 CSIFFARY Gergely - CS. SCHWALM Edit 2001. 25-26. 13 CSIFFARY Gergely 2006. 499-500. 14 KATONA Tamás 2007. 168. - Károlyiné és Klapka kapcsolatba kerüléséhez az adott módot, hogy György gróf fivére, Lajos, mivel nem értett egyet az áprilisi törvényekkel, a politikától visszavonult. így nem meglepő, hogy 1849-ben elfogadta a Windischgrätz által felajánlott császári biztosi tisztséget. Viszont 1849 augusztus elején Bécsbe utazva Gönyü tájékán Klapka huszárai elfogták Károlyi Lajost. A háromtagú rögtönítélő haditörvényszékben Ujházy László a halálbüntetést, Klapka és Esterházy Pál az ítélet elhalasztását kezdeményezte. Károlyi Lajos kiszabadítása érdekében György gróf felesége 1849. augusztus 1 l-e és szeptember vége között háromszor kereste fel Klapkát Komáromban,