Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)

A bányászélet mindennapjai Recsken

nak a múltba nyúló tisztelete volt körükben. Nem csak imahelyül szolgált a bányába való leszállás előtt, a két világháború között évente Szent György napján, április 24-én tábori misét tartottak a Katalin-tárónál, 275 este pedig az Iparoskör bérelt termében táncmulatsággal egybekötött ün­nepélyt is rendeztek. A jelzett időszakban a másik jeles nap a helybeli bá­nyászok körében a Katalin napja (november 25.) volt, amikor bált tartot­tak. E két dátum olyan fontos volt az itt élők számára, hogy a folyamato­san üzemelő ércelőkészítő minden évben csak Szent György és Katalin napján, valamint húsvétkor és augusztus 20-án állt le. 276 A Bányász Kul­túrotthon felépítése (1943) előtt a bálok színhelye az Iparoskör helyisége volt. 55. kép. Kereszt a Katalin-táró bejáratánál az 1930-as években. S. gy. Bolyki István vájár (Recsk) szíves közlése, 1979. augusztus 8.; Répás István bányász (Recsk) szíves közlése, 1979. május 8.; Cs. Schwalm Edit gyűjtése, Szabó Erzsébet (Recsk), a Háziipari Szövetkezet vezetője szíves köz­lése, 1979. augusztus 7. S. gy. Bolyki István vájár (Recsk) szíves közlése 1979. augusztus 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom