Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979) (Rudabánya, 2009)
A bányászélet mindennapjai Recsken
A helyi közösségi élet fontos színtere volt még a két világháború között a Recski M. Kir. Ércbánya tűzoltó-egyesülete, amely 1931. február 15-én alakult, s amelynek kezdetben az elnöke Szilas Gyula, a titkára Pakusza András, a pénztárosa Nikodémusz Mihály volt. Emellett jött létre a sportélet összefogására 1934. szeptember 23-án a MOVE Recski Testgyakorlók Köre. Ennek első elnöke Pollner Jenő, alelnöke dr. Déday József, a pénztárnoka Nagy Károly volt. 277 1945 után a nélkülöző hazai lakosság mindennapjait megkeserítette a rendkívüli léptékű infláció. A szinte óráról-órára romló pengő helyett az emberek a mindennapi élelemszerzésben a cserekereskedelemre tértek át. Recsk 1944-1946 közötti hétköznapi életébe engednek bepillantani a községi dobolási jegyzőkönyv bejegyzései. 1946. április 24-én 10 q fát adtak 7 kg sóért, vagy 1 liter erős ételecetet lehetett venni egy mázsa tűzifáért. 1946. május 28-án lisztjegyet osztottak, s egy kg lisztért már 20 millió pengőt kellett fizetni. Június 14-én halkonzervet kínáltak eladásra szoptatós anyáknak, dobozonként 18 milliárd pengőért. A nyár elejére tovább romlottak az élelmiszerért adott csereértékek. 1946. június 12-én egy mázsa száraz cser- és bükkfából hasított tűzifáért adtak 120 dkg sót, ugyanakkor egy kg ún. nullásliszt ára már 27,5 milliárd pengőre kúszott fel. A mindennapi főzéshez nélkülözhetetlen étkezési paprika-őrlemény egy kilójáért 6 q tűzifát is elkértek. 1946. június 23-án egy kg gyári színszappanért már 4,5 q tűzifát kellett adni. Július 2-án egy kg növendék marhahús vételekor 4 kg búzát, 5 kg árpát, vagy 6 kg kukoricát is elkértek. Július 6-án vetítették a Cigánykaraván című filmet, amelyre a személyenkénti belépőért 2-3 kg szemes terményt, vagy 2-3 tojást, esetleg 2-3 kg burgonyát kellett magukkal vinni a nézőknek. Július 7-én a Feldebrő és Salgóbánya közötti focimeccsre a belépő ára személyenként 1 tojás vagy 5-6 szál cigaretta volt. Végre 1946. augusztus 1-én bevezették az új forintot, de a közforgalmi használatra még nem nyomtattak elegendő új pénzt. így azután augusztus 10-én egy kg marhahúsért lehetett fizetni 8 Ft 40 fillért, de még adópengőt is elfogadtak. Most már volt ugyan új, s immár értékállónak bizonyuló pénze a lakosságnak, viszont az élelmiszer továbbra is kevés volt. 1946. augusztus 31-én egy kg disznóhús még 7 ft 40 fillérbe került. A forint bevezetése után jó ideig a cserekereskedelem is megmaradt, mert szűkölködött az ország, így azután 1946. szeptember végén egy mázsa téli tüzelésre szánt nyersfáért elkértek 6 Ft-ot. 2 Az 1945 utáni években a bányász kulturális élet kiemelkedő eseményei az 1951-től országszerte megrendezett bányásznapokhoz kötődtek. HML IV-414/16. A Heves vármegyei egyletek és társulatok alapszabályai, törzskönyve 1873-1946. HML V-271/9. Recsk község dobolási könyve 1944. 1. 1.- 1946. XI. 24.
