Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Salgótarján és környéke települési formái

A bányatelepek közül a keleti oldalvölgyben levő Forgáchtelep egy időben már elpusztult, amikor a szén elfogyott az itt lévő, nem nagyon mély aknából. Azonban mikor a felette levő somlyói horszton a szén bányászata, illetve kiaknázása megindult, újra kiépült, csak hogy modernebbül. Jókora az a telep, amely fenn, a Somlyó-hegy oldalán épült. De már ez is halálra van ítélve ma, mert a szén ott igen rövid idő alatt ki fog fogyni, így messze fekvő, lehetetlen településsé fog válni. Ilyen ma már elpusztult bányatelep a hatalmas inászói kolónia, amely egykor 1000-nél is több lakost számlált. Ez a telep túlságosan távoli fekvése miatt (ugyanis a ma is üzemben álló bányáktól nagyon messze esik) jóformán teljesen elpusztult. Ugyanígy járt egy csomó kisebb-nagyobb telep, mint például a régi József-táró alatti kolónia is. Egypár ház még ma is áll belőlök, ahol valamely nyugdíjas öreg bányász úgy-ahogy el tud vegetálni. A lakosság zöme azonban továbbvándorolt, s az egykor oly mozgalmas, népes települések pár év alatt teljesen elpusztultak. A használható anyagokat elvitték, a többi nehezebben szállítható, vagy használhatatlan anyag pedig az idő martalékává lett. Ez a pusztulás mutatja a város jövendő sorsát is, ha majd a szén elfogy, s nem lesz a „fekete gyémánt", amelynek kitermelése munkát adjon nagy tömegeknek.