Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
A salgótarjáni barnaszénbányászat jelentősége
A salgótarjáni barnaszénbányászat jelentősége Már a szénbányászat története is mutatja, hogy a salgótarjániak hazai barnaszéntelepeink között régóta éreztették hatásukat. Hiszen csak a brennbergi és az Esztergom vidéki telepek művelése régibb a fontosabb telepek között, mint ma a salgótarjániaké. Azon kívül pedig a brennbergi Ausztriához való közelségénél fogva, különösen régebben, teljesen Bécsnek volt a hűbérese. Az Esztergom vidékit pedig a karsztvizes betörések nagyon hátráltatták fejlődésében. Sőt, többször évekre, évtizedekre is visszavetették, termelését lecsökkentvén a sok hatalmas bányának, amelyek a vízveszélyes szén alatt voltak, az elöntésével. Ezekből azután csak egyeseket tudtak nagy erőfeszítések árán megmenteni, ami a termelést természetesen nagyon megdrágította. Ellenben a salgótarjáni barnaszénbányászat fellendülése 1868tól, a vasút kiépítésétől, illetve államosításától kezdve egyenletesen, gyors ütemben halad felfelé. A háború előtt már 15-16 millió mázsáig növelte a termelést évenként. Ezt a háborús nehézségek is csak mérsékelten csökkentették. Csak az összeomlás és az ezt követő zavaros idők hullámai (kommunizmus, cseh, román háború, megszállások) tudták megbénítani. A zavaroknak, legalább a bányászat terén, vaskézzel történt megfékezése folytán a romokból hamar újraépült a barnaszénbányászat, úgyhogy pár év alatt már a régi nívóját éri el. Nagy-Magyarországban csak a 15 méter vastagságú paleocén széntelepekkel rendelkező Tatabánya érte el, s a szintén hatalmas vastagságú oligocén korú zsil-völgyi szénterület múlta felül. A kiegyezés után a következő négy évtizedben még Salgótarján vezetett. Ez látta el hatalmas fellendült vasutaink szükségletének egy részét fűtőszénnel, igazán olcsó áron. Annak ma közel a háromszorosát fizetik. Ugyanilyen volt a helyzet a gyáriparral szemben is. Hogy az ország, illetve Budapest oly hatalmas mértékben ki tudta fejleszte-
