Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Természeti viszonyok - A területi geológiája - Sztratigráfiai viszonyok

b. A következő réteget, az alsóriolittufás komplexumot, egy ré­gi, ma már ismeretlen eredési hely riolitvulkánosságának hamu­esője alkotja. Ez helyenkint a délkeleti részeken a széntelep köz­vetlen feküje. Pompás vezérszint többezer négyzetkilométer terü­leten (5., 21., 30.). A riolittufás dácittufát (alsóriolittufát) a bányá­szok fejírkőnek hívják. c. Az északi és középső részeken a riolittufára (amely helyen­ként elvékonyodik, sőt, ki is maradhat) kékesszürke agyag települ. Ez az igazi szénfekü. Benne az ipolytarnócira emlékeztető nö­vénymaradványokat szedtünk Somlyóbánya meddőhányóin, s ben­ne találták a sok Rhinoceros-, Mastodon-, meg ősteknős-marad­ványon kívül a híres Prodinotherium hungaricum Éhik nov. speci­es, nov. genust mint a Dinotheriumok ősét. Sok helyen duzzadó­agyag-természetű ez a képződmény. d. Ezen felül az ún. közelfekürétegeken felül a következő réteg­csoportot a széntelepek és az aközti rétegek alkotják. Széntelep általában három ismeretes. Az alsót a bányászat harmadik telep­nek hívja, a középsőt második, a felsőt felső telepnek, mert ilyen sorrendben kapják meg őket fúrás közben. A harmadik telepet Sal­gótarján közelében, a központi területen főtelepnek veszik, mert ott csak ezt tudják rendszerint fejteni. Ez a nagy bazaltplatók alatt a keleti részeken 3^4 méterig is kivastagodik. De sok lévén benne az agyag, a Schiffer, ahogy Salgótarjánban hívják, nem valami el­sőrendű szenet ad. A középső tájékon vékonyabb, 1-2 méteres volt (ti. a java ré­szét már lefejtették), de jó minőségű, ellenben a nyugati részek felé elvékonyodik. Etesnél csak 50-70 cm, de minősége igazán kiváló, 5000 kalórián felüli. Ez az alsó telep a délkeleti részeken (Mizserfa, Mátranovák) igen palás, úgyhogy egyelőre nem is használják fel. Itt az első, fel­ső telep a jó, ott az a jó, tiszta szemű főtelep. A középső telepet congériás telepnek is hívják a sok apró kagylóról, mely benne, vagy felette található, s ami a déli és kö­zépső részeken néhol 70-90 cm vastagra is kifejlődik, rendesen tisztátalan, azért ritka helyen fejtik, mert csak a konjunktúrás idők­ben lehet eladni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom