Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Természeti viszonyok - A területi geológiája - Sztratigráfiai viszonyok

4. A felső-oligocén (katti) rétegek alkotják tulajdonképpen a terület zömét, ahogy azt dr. Noszky Jenő újabb felvételei kimutatták (21. p. 288.), nem pedig a miocének, ahogy azt a bécsiek által használt „Mariner Sand und Tegelt" jelző, s miocénnek vett felvételek alapján készült térképeik mutatják. A felső-oligocénben északon agyagokkal váltakozó, homokos fáciesű rétegek dominálnak, melyekben faunisztikailag is megtaláljuk az ún. slír vezérkövületeit, úgyhogy ezeket össze is tévesztették a miocén slírekkel (Ipolynyitra). Nyugaton is sok agyagréteg települ a homokkő közé. Ellenben a középső és keleti részeken a legjellemzőbb (az előbbiekbe fokozatosan átmenő) képződmény: a glaukonitos homokkő lép fel. Ez igen gyakran fej- vagy cipóforma konkréciókkal jellemzett kövületszegény homokkő, mely erősen partközeli eredetre vall (21. pp. 299-307.). A többi fáciesben a kövület nem ritkaság, de itt csak a legfelső, cca. 30 méter szint gazdagabb kövületben, melyek a kavicsosabb, élénkebb vízmozgatást mutató rétegekben már a Horn-Eggenburgi-medence alakjaira valló kövületeket mutatnak, melyet az osztrákok az alsó-miocén típusának tekintettek. De a miocén alsó része már jól elkülöníthető, mert kétségen kívül jelentős diszkordanciával, paleogeográfiai változással, terresztrikus kifejlődésben jelenik meg. 5. A három emeletre és ezek mindegyikét két-két alemeletre osztott miocén tagok közül az alsó-miocén alsó szintje, az aquitáni alemelet széntartalmánál fogva szénterületünkön már praktikus szempontból is a legfontosabbak egyike. Ennek képződményei a következők. a. Legalul van a változó vastagságú (0-50 m) kavicsos-homokos komplexum (bányászati elnevezése fekiihomokkő, illetve fekükavics). A salgótarjáni Meszes-hegyen például növénylenyomatos agyagbetelepülések, másutt veres-tarka agyagrétegek vannak. Az utóbbiak meleg, helyenkint sivatagszerű, lefolyástalan területre valló klimatikus viszonyok jelei. Ebben a rétegcsoportban néhány helyen Mastodon és Dinotherium maradványai találhatók. A déli részeken a kavics és homok rovására a tarkaagyag fejlődik ki erősebben, kivált a felső szinteken.