Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)
Természeti viszonyok - A területi geológiája - Sztratigráfiai viszonyok
művelés előkészítésénél oly gyakran és nagy mértékben alkalmazott elő-, illetve mélyfúrások által az itteni, nagy változatosságú és sokféle fáciesben kifejlődött közép-harmadkori rétegek összefüggőségét és a bazaltvulkánosságot tényleg és valósággal meg lehet állapítani. Mégpedig szinte kísérletileg, a geológiai megközelítések helyett, amiket a legtöbb esetben kénytelen az ember alkalmazni. A terület geológiája Sztratigráfiai viszonyok 1. A terület bázisát mint alaprétegek, a kristályos palák alkotják. Ezek ugyan a szorosan vett salgótarjáni részeken sehol sem bukkannak a felszínre, de a Karancs északi oldalán levő Sátorosikőfejtő andezitlakkolitjának bőséges és kizárólagos e nemű zárványai, valamint a losonci és balassagyarmati fúrások eredményei ezt mutatják (19.). Ezekben az intrakarbon, variszkuszi gyűrődésekben az ősképződményeken kívül a régibb paleozoos képződményeket is fel kell tételezni, erősen metamorfizálva. 2. A mezozoos és eocén képződményeket azonban, amelyek pedig délebbre megvannak, itt még nyomaiban sem észlelhetni. A legalsó oligocénből is (?) csak a balassagyarmati artézi kút alján, a kiscelli agyag alatt észlelt homokos képződményből kell ilyesféle terresztrikumra következtetni. 3. A ténylegesen kibukkanó, s így igazán számbavehető képződmények területünkön a középső-oligocénnel kezdődnek. Ide főképpen a budai kiscelli agyagokra emlékeztető fáciesű, foraminiferadús kifejlődések tartoznak, melyeket a nagy vetődések emeltek ki a rögek felemelt szárnyán: így Kis- és Sóshartyánnál, valamint a Karancs és Sátoros magas boltozata körül, amelyeket a felnyomuló lakkolitok alakítottak ki. Itt vannak az andezitekkel való érintkezések mellett azok a kontaktpala-képződmények, amelyeket Paul és utána a geológiai térképek is sokáig karbon korú kulm palának vettek (4.). Pedig e képződmény nem egyéb, mint ilyen keményre változtatott oligocén anyag (21. p. 298.).