Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Bevezetés

re esik. Zöme a Felső-Zagyva vidékén van, de átcsap az Ipolyvölgybe, sőt, kis részben a Tárna és Gortva folyócskák völgybe is. A terület áttekinthetőség szempontjából - felhasználva dr. Noszky J. 1912. évi (14.) csoportosítását és a terület zömén bányászkodó Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (12.) beosztását - a következő részekre tagolható. 1. Központi részlet: Salgótarján, Somoskőújfalu, Karancsalja, Lapujtő, Baglyasalja, Zagyvapálfal va községek területén. (Ma már jórészt lefejtett telepekkel.) 2. Keleti részlet: Inászó, Zagyvaróna, Salgóbánya, Vecseklő, Somoskő vidékén, a nagy Medves-plató alatt és oldalán. (Szintén jórészt már lefejtett telepekkel.) 3. Északnyugati részlet: Etes, Kis- és Sóshartyán, Ságújfalu, Karancsság, Szalmatercs és hozzájuk csatlakozólag Piliny, Liptagerge. (Jórészt mélyre süllyedt, vékony és északi folytatásukban még eléggé nem ismert telepekkel.) 4. Északi részlet: Karancskeszi, Karancsberény, Mihálygerge, Ipolytarnóc, Mucsiny, Csákányháza, Ragyolc területein. (Az utóbbi három átnyúlik a csehek által megszállt területre.) 5. Déli részlet: Mátraverebély, Márkháza, Kisterenye, Vizslás, Kazár, Mátraszele, Nemti, Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu területe. 6. A Mátra lába. Mindezek nagy kiterjedésüknél fogva is változatos tájrészleteket ölelnek fel, ennélfogva a salgótarjáni szénterületen hegyekvölgyek, hol meredek, hol lankás dombságok, kimagasló vulkáni kúpok és platók, illetve mindezeknek többnyire erősen megkoptatott maradékai váltakoznak. E tájakon a régi hatalmas erdőségeknek ma már csak kisebb része maradt meg. Az is leginkább a magasabb hegyrészletek tetején, a Karancs és Medves oldalain zöldellt. (A megszállott területre eső részeket a csehek kipusztították.) így tehát a zöme szántóföld és legelő volna, de az ésszerűtlen erdőirtások helyén nagyon sok helyen kopár, vízmosásos, hasznavehetetlen terület alakult ki. Csupa vízmosás és vadvizes, gyorsan továbbharapódzó árok. Legfeljebb boróka és vadkörte nő meg rajta. Ezeket újabb akácültetéssel iparkodtak megkötni, de az is csak ott járt igazi eredménnyel,