Ifj. Noszky Jenő: Salgótarján és barnaszén-bányászata, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra (Rudabánya, 2007)

Bevezetés

ahol nagyobb gondot fordítottak rá, vagy ahol a talaj úgyis elég kövér volt. Az idevágó fontosabb irodalmi forrásaink a következők. 1. 1822. Beudant, François Sulpice: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant l'année 1818. IL 3858. Paris 2. 1859. Wolf, Heinrich: Braunkohlen in Nordwest-Ungarn. Jahrbuch der kaiserlich-königlichen geologischen Reichsanstalt X. Jahrgang. Verhandlungen der k. k. geologischen Reichsanstalt. Sitzung am 11. Jänner 1859. 64-65. 3. 1866. Göbl, Wilhelm: Geologische Aufnahme der Umgebung von Salgo Tarján (Ungarn, Neograder Comitat). Jahrbuch der kaiserlich-königlichen geologischen Reichsanstalt XVI. Band. Verhandlungen der k. k. geologischen Reichsanstalt. Sitzung am 24. Juli 1866. 113-114. 4. 1866. Paul, Karl M.: Das Tertiärgebiet nördlich von der Matra in Nord-Ungarn. Jahrbuch der kaiserlich-königlichen geologischen Reichsanstalt XVI. Band. 515-525. 5. 1873. Szabó József: A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvénytáraság bányászatának leirása. Mathematikai és Természettudományi Közlemények XI. 77-94. 6. 1878. Hantken Miksa: A Magyar Szent Korona országainak széntelepei és szénbányászata. 289-294. Budapest 7. 1889. Gretzmacher [Gyula]: A Salgó-Tarjáni „József akna" nevű bányamezőnek kifulasztása 1888. November 7kén. Bányászati és Kohászati Lapok XXII. 6. sz. 4142., 7. sz. 51-53. 8. 1893. Társulati ügyek. III. Szakülés 1893. május hó 3-án. 2. Dr. Schafarzik Ferencz jelentését terjeszti elő salgótarjáni kiküldetéséről. Földtani Közlöny XXIII. 4-5. füz. 133. 9. 1894. Andreics János: A salgótarjáni szénbányászat rövid ismertetése. Bányászati és Kohászati Lapok XXVII. 2. sz. 22-24., 3. sz. 37-39., 4. sz. 54-56., 5. sz. 68-69.,