Hadobás Sándor szerk.: Szénbányászat Izsófalván (Izsófalva, 2006)

Disznóshorvát - Izsófalva - Természeti viszonyok

A vidék természetes növénytakarója az alacsony dombságokra általában jellemző gyertyános-tölgyes volt. A 19. század közepén még nagykiterjedésű erdők a szénbányászat megindulása, a községek lakosságának ugrásszerű növekedése után rohamosan fogyatkozni kezdtek. Helyüket szőlők, gyümölcsösök, szántók, kaszálók, legelők foglalták el, vagy beépítésre kerültek. A felelőtlen gazdálkodás következtében az erdő több helyen degradálódott, bokros, gazos, értéktelen területté vált. De még így is elmondható, hogy viszonylag jelentős területeket borítanak erdők Izsófalva tágabb környékén, csak éppen a település közvetlen közeléből hiányoznak. Napjainkban sajnos egyre nagyobb a mindenfajta hasznosítás alól kivont, fátlan, füves, elvadult területek aránya, amelyeket újra lehetne erdősíteni. Az őshonos fafajokat mindinkább kiszorítja a kevésbé értékes, de gyorsan növő akác. A különböző nyárfafélék is dinamikusan terjednek. Az itt-ott látható táj idegen fenyvesek újabbkori telepítés eredményei. Alig találhatunk már olyan ősi faféléket, mint juhar, éger, gesztenye, hárs, kőris. A szilfa teljesen eltűnt, a hajdan minden falusi udvar díszéül szolgáló eperfából csak egy-két példány maradt hírmondónak. Az állatvilág a fajban és egyedszámban történt drasztikus csökkenés után az utóbbi évtizedben - nyilván a szinte nullára visszaesett ipari tevékenység és a földhasznosítás módosulása, vagyis a nagyüzemi módszerek megszűnése következtében - ismét gazdagabb, változatosabb lett. A területen működő vadásztársaságok sok vaddisznót tartanak számon, de megfelelő mennyiségben és arányban fordul elő az őz és a szarvas is. Gyakran kerülnek a természetben járók szeme elé nyulak, rókák, fácánok, kisragadozók és rágcsálók, néha borzot is látni. A madárfauna érdekes és sokszínű; Izsófalva határában, néhány elhagyott homokfejtő oldalfalában például fészkel a csodálatos szépségű gyurgyalag (Merops apiaster) is. Bármily hihetetlen, a terület botanikai és zoológiai feltárása és tudományos feldolgozása még csak a közelmúltban indult meg, elsősorban egy helyi kötődésű kutató, Szentgyörgyi Péter révén. A már elkészült és megjelent tanulmányok sok, eddig