Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1468. október 1. - „Gwth-i Orzag Mihály nádor tájékoztatja a jászói konventet Olnodi Czwdar Jakab panaszáról, mely szerint Pereni István az abaujvármegyei Thelkybanya mezővárosra törve ott egy Geegh nevü zsindellyel fedett házat, ahol a panaszos Thelkybanyai jobbágyai az ezüstöt és a rezet fel szokták dolgozni, felégették, az ott lévő holmikat pedig elvitték". MOL 2001. DL 16769. 3. Felső-Magyarországra vonatkozó egyéb források 3.1. Bóca (Liptó vármegye) 1271. - V. István a liptói szász vendégnépek részére Boch (Királybóca) településen ásványok és ércek bányászatára vonatkozó kiváltságlevelet ad ki. Wenzel 1880. 70. 1272 után (valószínűleg 1287-ben). - IV. László király aranymosási és bányászati engedélyt ad Bogomér comes számára a Bocha (Bóca) folyó melletti földjén (Szentiványi-Bóca). „...megengedtük neki, hogy az ő biztos határokkal elkülönített földjén, s különösen a Bocha nevezetű vízben és folyóban senki ne merészeljen vagy bátorkodjon aranyat keresni vagy mosni, vagy valami más ilyen dolgot gyakorolni... " ÁUO IX. kötet 553., FCD V. kötet, 3. rész 510-51L, KBM. 1470. és 1473. - Mátyás király megerősíti a királybócai bányászok szabadalmait, 1486-ban pedig utasítására rögzítik Királybóca és Szentiványi-Bóca határait. Wenzel 1880. 70., ABT I. kötet 70. 3.2. Dobsina (Dobschau - Gömör és Kishont vármegye) 1243. - TV. Béla csetneki és pelsőci birtokokról szóló adománylevelében először fordul elő Dobsina (Topsucha) említése. Eisele 64.