Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1326. - Dobsina alapítólevele, melyben a város polgárai a korponai jog biztosította kiváltságokban részesülnek. Az oklevél szerint Detre fia Benedek fiai

81 megállapodnak László (Razlo) fia Bebek Miklós soltésszal a város alapításáról és betelepítéséről. A megállapodásban rögzítik, hogy az alapítót az itteni, már régebb óta művelt bányákban levő bányakincsek indították a bányaváros alapítására, és a kitermelt érc egyharmada őt illeti meg, a telepesek pedig 16 éven keresztül adómentességet élveznek. Bebek Miklós 1334-ben elszökik a településről, és a későbbiekben már a Csetneki család szerepel a Dobsinával kapcsolatos forrásokban. FCD Vili. kötet, 3. rész 130-132. és 133-134., Heckenast 36., IIa I. kötet 159., Eisele 66-68. 1370. - Az egri káptalan bizonyságlevele a Csetneki család hámoráról. 1408. február 2. - A jászói konvent bizony ságlevele szerint a pelsőci Bebek és Csetneki családok egyezséget kötöttek a Dobsina és Gölnic patakok között lévő területen művelt bányáikból származójövedelmekre nézve. Wenzel 1880. 104-105. és 373. 1466. - Drencheni Miklós gömöri alispán Palóczi Lászlóhoz küldött jelentésében említést tesz a dobsinai rézbányákról (in posessione Dobsijna commoranti super fodinis cupri...). Mikulik 1997. 53-54. 1470. - A jászói prépost okirata a dobsinai vasbányák urburájáról rendelkezik. 1472. - Mátyás király személynöke ítéletet hoz Dobsina város ügyében. 1472. szeptember 19. - Mátyás király ítéletlevele említést tesz a „ Csetnekiek Dopsyna mezővárosuk határain belül, a Gelmecz folyó mellett lévő vasolvasztójukról, vulgo Hamor-ról". 1475. április 5. - Mátyás király budai káptalanhoz intézett levele megemlíti Csetneki László Dobsyna birtokon, a Gölnic folyón léA Csetneki család ősei.