Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1486. január 26. - Beatrix királyné úgy rendelkezik, hogy a selmeci bányabirtokosok az üzemhez szükséges ólmot bárhol beszerezhetik, de csak körmöci kamarásának, Peck Pálnak tudtával és beleegyezésével használhatják fel. Kachelmann HL 122., ABT I. kötet 69. 1490. február 6. - Selmecbánya város levele „Reuisthe"-\ Balázshoz, melyben közli, hogy megkapta Orbán egri püspök levelét, és annak értelmében a bányát művelőkkel közölte, hogy a nevezett Orbán püspök birtokán munkát ne kezdjenek. MOL 2001. DL 26046. 1496. - Beatrix királynő az 1479-es körmöcbányai szabályozásnak megfelelően elrendeli, hogy Selmecbányán csak azok a polgárok folytathatnak italmérést, akik hetenként legalább 2 forintot a bányák művelésére fordítanak. Kachelmann III. kötet 124., ABT I. kötet 79. 1496. - Rösel Erasmus Selmecbányái kamaragróf és bányapolgár a vihnyei vaskohója melletti meleg forrásnál fürdőt alakít ki. ABT I. kötet 80. 1496. - II. Ulászló nyílt parancsban rendelkezik arról, hogy Selmecbánya városának a bányászat céljaira szükséges fát az összes szomszédos erdőbirtokos ingyen és akadálytalanul szolgáltassa ki. MEO I. kötet 30. 1496. - Thurzó János körmöci főbányagróf kinevezi Lang Jánost selmeci bányagondnoknak (steiger), és részére részletes utasítást ad, melyben előírja, hogy a bányászat érdekeit tartsa mindig szem előtt. Az utasítás meghatározza, hogy ha valamely kutató adományozást kér, mekkora bányatelket lehet számára adományozni, és mennyi ideig lehet a bányaművelés szüneteltetését (időztetés, fristung) engedélyezni. Rendelkezik a bányamester és a gondnok helyettesítésének rendjéről, és a gondnok kötelességévé teszi a bányaművek rendszeres ellenőrzését, valamint azt, hogy a más bányák víztelenítését szolgáló altárnák és egyéb bányavágatok megfelelő fenntartásáról gondoskodjon. ABT I. kötet 89. és 399-400.