Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

összeget áldoz. Langsfelder János és örökösei számára biztosítja a körmöci cementező műhely birtokát, melyet addig is kezelt. Utóbbi okiratot 1496. március 27-én II. Ulászló király is megerősíti. Mihalovits 1934. 131., ABT I. kötet 68., Schmidt I. kötet 62-65., Paulinyi 1936. 73. 1481. - Mátyás király, illetve Körmöcbánya városa kötelezi a körmöci polgárokat, hogy hetente legalább 2 aranyforintot fordítsanak a bányák művelésére. ABT I. kötet 69., Wenzel 1880. 37., Benda I. kötet 307-308. 1492. november 26. - Schayder Péter kamaragróf és Czon Miklós bányamester 26 pontban összefoglalja Körmöcbánya régi bányajogát (Perkwerchsgerechtigkeith), mert a város eredeti jogkönyve tűzvészben megsemmisült. A feljegyzett előírásokat később, az 1512-ből származó városi jegyzőkönyvben is rögzítik

54

. A jogkönyv érvényessége Újbánya városára is kiterjedt. Wenzel 1866. 31., Wenzel 1880. 68. és 275-290., ABT I. kötet 74. 1496. június 24. - II. Ulászló megerősíti Körmöcbánya szabad királyi város kiváltságait. KK 22.183/b. 1496. - II. Ulászló Thurzó Jánost körmöci főbányagróffá nevezi ki. A kamarát 1522-ig a Thurzók és Fuggerek felügyelik, amikor is azt Mária királynénak adják át. ABT I. kötet 89. 1498. - Thurzó János szerződést köt Körmöcbánya városával a vízzel elárasztott bányák víztelenítésére, illetve egy új vízemelő gép felállítására. Krizskó 41. 1511. - Körmöcbánya városa megbízza Holy Péter bányamestert, hogy a meglévő altárna alatt 50 öllel egy új altámát, az ún. Mély altárnát megnyissa. A bányamester 1512-ben egy bányatüzben és Megjegyzendő, hogy 1537-ben a bányarendtartást Beheim Bernát, Mária királynő fókamaragrófja további 18 pontba szedett toldalékkal egészíti ki.