Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

robbanásban életét veszti, ezért az altárna kihajtása csak 1519. október 2-án kezdődik meg a város finanszírozásában. ABT I. kötet 32. és 99., Krizskó 39-43., Paulinyi 1972. 188. 1514. - A körmöci kamara számadása a Körmöcbányán, Selmecbányán és Besztercebányán kitermelt ezüstről és a belőle vert pénzről. MOL 2001., DL 26366. 1519. - II. Lajos I. bácsi rendeletének VII. cikkelyében - figyelemmel az 1518. évi XIII., illetve az 1519. évi VII. és X. törvénycikkben foglaltakra - úgy rendelkezik, hogy a körmöcbányai hivatalnokok saját személyükben nem művelhetnek bányát és nem árusíthatnak bort, sört. Zakar 708-710. 1525. december 13. - II. Lajos megerősíti Körmöcbánya városának a pénzverdével kapcsolatos régi szabadalmait és jogait. A királyi privilégium azért volt a városnak fontos, mert Beheim Bernát, Mária királynő kamaragrófja ezt megelőzőleg helyezte kilátásba, hogy a pénzverdét tetszése szerinti helyre kívánja áttelepíteni. Krizskó 46-48., ABT I. kötet 114-115. 2.5. Libetbánya (Libethen - Zólyom vármegye) 1379. - I. Lajos kiváltságlevelében a selmeci jogot adományozza Libetbánya polgárainak (villám suam Libetbánya in ciuitatem). A király a kiváltságlevelet 1380-ban újra megerősíti és 1382-ben privilegiális formában is kiadja. FCD IX. kötet, 5. rész 312., 577. és 757., Wenzel 1880. 61. 1405. május 1. - Zsigmond megerősíti Libetbánya kiváltságait, vámmentességet adományoz a város részére, majd 1434-ben az adományi eveiét újra megerősíti. FCD X. kötet, 4. rész 399. és 7. rész 568., ABT I. kötet 34.