Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1467. október - Mátyás király Ernst (Ernuszt) János budai polgárt királyi kincstartóvá, és egyben főkamaragróffá nevezi ki. Tisztségét haláláig, 1476 tavaszáig viseli. FKG. 1470. május 3. és 1471. - Mátyás király két oklevélben is együttesen erősíti meg az 1466-tól hétre szaporodott bányavárosok polgárainak és bányászainak privilégiumait. A bányavárosokat örök időkre felmenti mindennemű adó fizetése alól. Wenzel 1876. 26., Wenzel 1880. 65., MBÉT I. kötet 79. 1475. április 24. - A bányavárosok szerződést kötnek a Thurzó János és más krakkói, illetve egyéb lengyel városokból származó polgárok által alapított társulattal, melyben a társulat kötelezi magát, hogy vízemelő-gépeket állít fel a bányák víztelenítésére, megfelelő díjazás és a kitermelt érc 1/6 része ellenében. Mátyás király a szerződést május 15-én megerősíti, és megengedi a vállalkozóknak, hogy ilyen vízemelő gépeket máshol is felállíthatnak, az ahhoz szükséges fát pedig ingyen fogják részükre biztosítani. 1498. - Thurzó János külön szerődést köt Körmöcbánya városával, azzal a feltétellel, hogy a víztelenítés költségeit egyenlő arányban viselik. ABT I. kötet 67. és 80., Krizskó 41., Benda I. kötet 297-298. 1478-83. - Cerudeliny (Ceredentius) György a főkamaragróf. FKG. 1483-93. - Dettelbacher (Detbacher, Dettbacher) János viseli a főkamaragrófi hivatalt. FKG. 1487. - Selmecbánya 7.927, Körmöcbánya 4.623, Besztercebánya 3.616 aranyforint urburát fizet ezüst- és aranytermelése után Beatrix királynőnek. Benda I. kötet 314. 1493-97. - A főkamaragróf Scheider (Schaider, Schayder) Péter. FKG.