Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1494. Julius 28. - Beatrix királynő Dóczy Balázshoz - Lipcse és Saskő várának urához - írt levelében nehezményezi, hogy megakadályozta Federici Pál körmöci polgárt abban, hogy bányát nyisson a várak birtokának területén, és ezzel jogsértést követett el. Ez az első dokumentum, amely a Dóczyak és a bányavárosok közötti, később elmérgesedett vitára utal, egyben szemléletesen példázza a bányászok régi jogát arra, hogy bárki földbirtokán jogosultak bányák létesítésére. Wenzel 1876. 34-35. 1496. - II. Ulászló megerősíti Mátyás király 1470-ben kiadott privilégiumát, majd 1500. augusztus 18-án újabb oklevélben szabályozza a hét bányaváros kiváltságait. 1502-ben és 1507-ben ismét kiváltságleveleket ad a bányavárosoknak. Wenzel 1876. 26., 43-46. és 57-59. 1497. - A király a főbányagrófí hivatal vezetésével Roselius Erasmus-t bízza meg, akit tisztségében 1503-ig Schayder Péter és Tenczler Mathias követ. FKG. 1500. - A nádor utasítja a sági konventet, hogy járja be Bakabánya és Újbánya város határait, és rendezze a városok, illetve a Dóczyak közötti vitás kérdéseket. Wenzel 1876. 59-61. 1500. augusztus 17. - II. Ulászló király megerősíti a bányavárosok fakitermelési jogát, és rendelkezik arra, hogy a bányaműveléshez szükséges fát továbbra is szabadon beszerezhetik a környező királyi birtokok erdőségeiből. Kachelmann HI. kötet 129., ABT I. kötet 80. 1502. január 17. - A körmöci kamarához tartozó bányavárosok hatóságának oklevele arról, hogy n. Ulászló király „a körmöczi kamarát és Körmöczbánya, Selmeczbánya, Beszterczebánya, Bakabánya, Újvár, Bélabánya, illetve Libeth városokat elzálogosította Bethlemfalwa-i" Thurzó Jánosnak és fiának, Györgynek. Anna