Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

ségű sót szállíthattak el a királyi sóbányákból. Ez a szűk körű sókereskedelmi monopolista csoport egészen a Beregi Egyezmény megkötéséig kizárólagos jogosítványokat gyakorolt. A fejezet emiatt - eltérően a többi fejezettől - nem 1526-ig, hanem csak 1233-ig taglalja az ide vonatkozó forrásokat, az ezt követően született oklevelek ugyanis a montanisztika története szempontjából jelentőséggel nem bírnak. 1015. - I. (Szent) István király a „montis ferrei"-i (pécsváradi)

27 bencés monostornak birtokokat és kiváltságokat, közöttük sóbányát és szabad sóvágást, továbbá vámmentes szállítást adományoz. A sóbánya helyéről az oklevél ugyan nem tesz említést, de valószínűleg erdélyi sóbányáról lehet szó, e bányákról ugyanis már egy évszázaddal korábbról, Amulfus bolgár király 892-893-ból származó oklevelében is szó esik (Marmatiae salis fodinas, cum partibus Daciae, seu Transilvaniae). FCD I. kötet, 296-304. és VII. kötet, 4. rész 17-18., MBÉT I. kötet 50. 1086. - A bakonybéli Szent Móric kolostor összeírásában 1 sóakna (salifodio), 24 háznép és 3 hajó adományozása, továbbá évi 3 alkalommal vámmentes sószállítás engedélyezése szerepel, de a sóbánya helyét az oklevél ez esetben sem nevezi meg. ÁUO I. kötet 31-38., Győrffy 1992. 247-250., MBÉT I. kötet 50. 1138. - A dömösi apátság birtokainak összeírásában Erdélyből származó kősó-adomány szerepel: „az erdélyi részeken vannak háznépek, akik sót kötelesek adni, mégpedig 24.000 sót". Az idézett rendelkezés egyértelműen utal arra, hogy a sóbányászok

28 a földbirtok ura, a király részére meghatározott mennyiségű só kitermelését tartoztak teljesíteni a munkaszolgáltatás körében. FCD II. kötet, 94-109., Knauz I. kötet 94., MBÉT T. kötet 50., Paulinyi 1923. 16. Maga a „montis ferrei" (vashegy) kifejezés is sokatmondó jelentésű a bányászat szempontjából. Az oklevél megnevezi a szabad sóvágás jogát, de nem szól a vasérc-kitermelés jogáról, ami arra utal, hogy utóbbi minden bizonnyal a földbirtokhoz kapcsolódó természetes jogosultság volt. 28 A királyi földbirtok népeihez tartozó csoportot képeztek. 34