Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

1157. - IT. Géza király az esztergomi érsekségnek adományozza a nánai és a párkányi királyi sóvámot („ sales tributarios de Nana et de Cokot"). ÁUO VI. kötet 92. 1183. előtt. - ÏÏL Béla király a bisztrai apátság (monasterium de Bisra) számára kiváltságot adományoz sószállításra a Maros folyón. Az oklevél szerint az apátság évente háromszor hozhat hajón sót az erdélyi sóbányákból, minden akadályoztatás és vámfizetés nélkül. Győrffy 1992. 173-174. 1183. - ITI. Béla királynak a nyitrai egyház számára kiadott adománylevele először tesz említést a Szegedre történő sószállításról, és úgy rendelkezik, hogy „preterea très naues saliferas ea libertate, quam habent naues Monastery de Bisra in emendo et deferendo sale, siue Orodini, siue in Ciggedin seruari placuerit, Nitriensi Ecclesie concessi...", vagyis a király a bisztrai oklevélre hivatkozva adja meg a kiváltságot a nyitrai püspöknek. ÁUO XI. kötet 47-48. 1192. - ül. Béla király a pannonhalmi Szent Márton monostornak három hajórakomány sót adományoz a sóbánya és a monostor közötti vámmentes szállítás jogával együtt. 1211-ben II. András azzal a kiegészítéssel erősíti meg a pannonhalmi monostor adománylevelét, hogy a hajók éppolyan kiváltsággal bírjanak, mint a bisztrai (Bistriensis) és az aradi egyházak hajói. 1233-ban II. András újabb adománylevelet ad ki a pannonhalmi sójövedelem tárgyában, majd még ugyanebben az évben szabályozza az apátság sószállítási szabadalmát is. Szentpétery I. kötet 84., ÁUO VI. kötet 183., VI. kötet 348-349. és VI. kötet 519-521., továbbá XI. kötet 258-260. 1217. - A Szentföldre készülő TI. András a Maroson szállított sót 8.000 márka ellenében leköti Jolanta királynő jegy ajándékának fedezetéül, arra az esetre, ha ő elhalálozna. FCD 1TÍ. kötet, 1. rész 263-264.