Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

pénzverő-, só- és adókamarák vagy más közhivatalok élére, az egyházak pedig szabadon szállíthatják a saját sóikat és szabadon hasznosíthatják azokat, illetve kereskedhetnek velük, és az ebből fakadó nyereség is őket illeti meg (bővebben az 1/3. fejezetben —> 1233). FCD III. kötet, 2. rész 319-326., Knauz I. kötet 292-295., MBÉT I. kötet 68-69. 1239. december 10. - IX. Gergely pápa IV. Béla kérésére azzal a feltétellel engedélyezi a zsidó és izmaelita kamarabérlők hivatalviselését Magyarországon, hogy melléjük keresztény ellenőrző személyeket kell állítani. E feltétel alapján alakul ki az esztergomi érsek „pisetárius"-ának intézménye és jogköre, aki később a pénzverés ellenőrzése mellett a bányavárosokban egyéb fontos hatásköröket is gyakorol. FCD IV. kötet, 1. rész, 174-175., Benda I. kötet 146. 1250-55. - Intézkedések történnek a pénzverés decentralizációja érdekében. Az addig egyetlen esztergomi pénzverő kamara mellett megkezdi ezirányú működését a szerémi, a budai és a szlavóniai báni kamara is. Benda I. kötet 153. 1291. - III. András a rendek kívánságára a IX. törvénycikkbe foglalja, hogy a továbbiakban a nádorispánt, a tárnokmestert, az alkancellárt és az országbírót a rendek tanácsainak meghallgatásával (ex consilio nobilium regni) nevezi ki. CJH. 1300. - Ül. András király római prokurátora a király megbízásából 4.500 márka

9 (mintegy 1.100 kg) aranyat ad el Firenzében. A do9 A márka (mark) a nemesfémek mérésére szolgáló német eredetű súlymérték volt (1 márka kb. 0,234 kg-nak felelt meg). Magyarországon 1150-től kezdték alkalmazni az addig használt font helyett. 1 márkát arany esetében 24 karátra, illetve 288 grénre, ezüst esetében pedig 16 latra, illetve 64 nehezékre osztottak fel. A pénzveréshez használt ezüstöt általában 15 latosra finomították, majd ehhez adták hozzá a pénzönt-