Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai

dégek, különb-különbféle szót és szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magokkal, ami mind a király udvarát ékesíti és teszi nagyságosabbá... " CJH, FCD IX. kötet, 2. rész, 37-47. 1225. - III. Honorius pápa - tekintettel arra, hogy II. András az Aranybullában foglaltak ellenére sem szakít a zsidó és izmaelita kamaraispánok alkalmazásának gyakorlatával - tiltakozik a nem keresztény vallásúak magyarországi hivatal viselése ellen. 1231. március 3. - IX. Gergely pápa hasonló tiltakozó levelet fogalmaz meg. Ennek ellenére II. András 1232-ben a zsidó származású Teka-t teszi meg kamaraispánnak. FCD m. kötet, 2. rész, 48-50., III. kötet, 2. rész, 241-244. és Ül. kötet, 2. rész, 271-272. 1231. - A XXVII. törvénycikk ismételten elrendeli, hogy a vendégtelepeseket „bármilyen nemzetből valók, a kezdettől fogva nekik engedett szabadságban kell örökké megtartani". A XXXI. törvénycikk pedig arról rendelkezik, hogy „a pénzverde, a sókamarák és más állami hivatalok élére zsidókat és szaracénokat ne állítsanak". CJH. 1232. február 25. - Az esztergomi érseknek az ország interdictum

8 alá vetéséről szóló okirata először fogalmazza meg, hogy a király minden kamarai ügyben tárnokmestere tanácsával él, és a tárnokmester a király legfőbb pénzügyi tanácsosa. Knauz I. kötet 282. 1232. augusztus 20. - II. András a Jakab pápai prelátussal megkötött „Beregi Egyezmény"-ben kötelezettséget vállal arra, hogy zsidókat és szaracénokat, vagyis izmaelitákat ezután nem helyez a Egyházi kiközösítés, amely többek között vonatkozott az izmaeliták hivatalviselését támogató Apod fia Dénes nádorra és Sámuel kamaraispánra, Miklós fia Miklós tárnokmesternek pedig haladékot adott a „megjavulásra". Az interdictumot az érsek 1232. áprilisában felfüggesztette, majd augusztusban a pápa kérésére eltekintett alkalmazásától.