Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

vő vaszúzóját, melyet hozzájárulásával Stheller György iglói polgár épített. 1475-76. - Mátyás király ítéletlevelei a rézbányákkal kapcsolatos peres ügyben. 1476. augusztus 22. - A budai káptalan Mátyás királynak jelenti, hogy ítéletlevele és egyben bírói parancsa végrehajtásaként a királyi kúriából e célra kiküldött királyi ember a hites személy jelenlétében kiszállt Dobsinára, és ott megjárta a város határait, megállapította, hogy a Dobsinapataka és Gölnicvize folyók közti Ezemberg hegyen levő rézbányák és hámorok Dobsina határába tartoznak, és ezek hosszúsága és szélessége egy mérföld lehet. Wenzel 1880. 375-393., MOL 2001. DL 17374, DL 17666. és DL 17756., Mikulik 1997. 54. 1474. - I. Mátyás adománylevele a Csetneki család részére a Dobsinán, Martonyiban és Szalonnán lévő birtokukon arany, ezüst, réz és más ércek bányászatára. 1479-ben és 1484-ben a király újabb okleveleket ad ki a Csetneki család bányászati jogosítványairól. Wenzel 1880. 104-105. és 373-375. 1507. - II. Ulászló kiküldő leveleiben megemlíti a dobsinai vasércbányákat és hámorokat. Mikulik 1997. 53-55. 3.3. Lassúpatak (Stillbach - Szepes vármegye) 1272 után. - Terra Sulpach első okleveles említése. FCD V. kötet, 3. rész 509. 1344. október 21. - Lőrinc tárnokmester ítéletlevele a Smelniczbania (Szomolnok) város és Csanád esztergomi érsek, illetve Bebek István és György közötti peres ügyben, a Szepes megyei Lassyupatak, német nevén Stelbach (Stylbach) aranybányájának birtoklása ügyében. A per során Miklós comes bíró és Miklós jegyző „Sumulnuchbanya polgársága nevében bemutatták Károly király 1338. május 25-én kelt oklevelét, mely megerősítette a királynak 1332-ben és 1338-ban kelt adományozó és Sumulnuchbanya kör-