Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
I. A bányászat és a kohászat múltjából - Bányászat az Árpádok korában (896-1301)
száma kellő mértékkel gyarapodhassak, mivel ezáltal őriztetik meg a királyi méltóság tisztelete. Ennélfogva mindenkinek a tudomására akarjuk hozni a jelen levélben foglaltak által, hogy mi a Lipcse közelében lévő Beszterceújfaluból való vendégeink számára, az ő kérelmükre azt a szabadságot engedélyeztük, hogy közös akaratból válasszanak plébánost, akit maguk fognak bemutatni a tisztelendő esztergomi érsek atyának, hogy ő erősítse meg az egyházuk számára [örökre szólóan]. Ezenkívül falunagyot, avagy bírót válasszanak maguk között a közösség határozatából és egyetértésével, aki egy év időtartamon keresztül marad meg és aki számukra minden ügyükben ítéletet fog hozni; s ők a mi Magyarországunkon sehol ne tartozzanak más bíró előtt megjelenni [valamilyen ügy miattj. Továbbá aranyat, ezüstöt és minden más fémet szerte az egész Zólyom vármegyében a határaikon belül kutathassanak mind a földekben, mind pedig a berkekben, erdőkben és vizekben, s az alább írott határokon belül legyenek szabadok minden haszonvételükkel, nem számítva a vadászást és a halak fogását. Továbbá az aranybányák után tizedet fizessenek, az ezüst és mindenmás fém után pedig a nyolcadik részt tartozzanak megfizetni. Továbbá minden ügyben, amely {pán/iadal útján} való eldöntésre ítéltetik, ha az a személy, aki vádolja őket, közülük, vagyis az ő nemzetükből való és ugyanolyan szabadsága, akkor ama párviadalt kerek pajzzsal és kardokkal kell megvívni, amint azt a szászok szokása tartja. Ha pedig a személy külső állapotú lenne, akkor a párviadal módja a király ítéletére fog maradni. Továbbá senkinek a idézésére sem lesznek kötelesek a királyi ítélőszékre eljönni, hacsak nem különösen, a mi levelünk által lesznek megidézve és hacsak nem a mi jelenlétünk elé - vagy annak a jelenléte elé, akinek ezt biztos akaratból megengedtük - tartoznak majd állni. Ezenfelül az előbb mondott besztercei vendégeinknek megengedjük, hogy a mi felségünkön kívül senki ne tehessen beszállásolást reájuk, csak azok, akiket ők fogadnak be a saját akaratukból. Elhatározzuk azt is, hogy az időről-időre kinevezett zólyomi ispánoknak a joghatósága és törvénykezése alól tökéletesen szabadok és mentesültek legyenek. Azt is akarjuk, hogy földbér ürügyén senkinek se tartozzanak semmiféle kirovást, vagy adót fizetni. Továbbá a pénzek megújításának ideje táján a hozzájuk érkező pénzátváltóknak hét napon keresztül semmilyen hatalmuk sem lesz fölöttük az új pénz ürügyén; eltelvén pedig ama hét nap, mindazon joghatósággal rendelkeznek majd, amellyel Esztergomban vagy Budán rendelkeznek. Ezenkívül ha az történik, hogy mi egy hadjáratra vagy hadi vállalkozásra személyesen megyünk, akkor ők illendő módon felfegyverkezve, a mi zászlónk alatt ugyancsak tartoznak majd jönni. Ezenfelül megengedjük az előbb nevezett besztercei vendégeinknek, hogy a vám tekintetében ama szabadságnak örvendjenek, amelynek a mi Selmecbányái vendégeink örvendenek, s azon túl szerte az egész Magyarországunkon senki semmilyen terhet ne rakjon reájuk. Ezenkívül - hogy rövid úton sok dolog elvégeztessék - a gyakran mondott vendégeinknek adományozzuk a tulajdon használatukra szükséges szántóföldet, erdőket és réteket, s ezekben senki ne merészelje háborgatni őket. Hogy pedig a határok, vagyis a határvonalak tekintetében ne keletkezzék a jövendőben kétség, perlekedés vagy tévedés, ezért hívünk, Baas mester által elkülöníttettük és ebbe az írásba nevezet szerint belevétettük azokat úgy, ahogyan sorban elkülönülnek egymástól: az első határ a Garam folyótól kezdődik azon a helyen, ahol az Udurna folyó beleömlik a Garam folyóba; majd felfelé halad ugyanabban az Udurna folyóban egészen addig az útig, amely Turócra vezet. És abban az útban tart észak felé. Onnét egy nagy hegynek