Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról

mény, a szemléltető eszközök és modellek, a kísérleti eszközök és laboratóriumi felszerelések mellett - a korszerű ismereteket tartalmazó könyvek és periodikus kiadványok. Tehát a könyvek beszerzésénél a könyv lényegi tulajdonságát - ismerethordozó jellegét - tartották kizárólagos követelménynek, A könyvtár kifejlesztésének célja nem retrospektív törekvések megvalósítása (egy szakma, tudományág, nyelv, vagy nemzet stb. irodalmának teljességre törekvő összegyűjtése, mint a kortárs főúri könyvtárak legtöbbjének), hanem az élő és hasznosítható irodalom széles körű és folyamatos összegyűjtése volt. Míg a retrospektív szemléletű gyűjtemények nélkülözhetetlen darabjai az unikumok és ritka példányok, addig az akadémia gyűjteményének legfontosabb darabjai a legtöbb kiadást megért, legelterjedtebb kiadványok voltak, s ma is azok. Az állomány nagyságára és minőségi összetételére vonatkozóan csak akkor lehet tenni felelősséggel kijelentés, ha összevetjük vele azoknak a szak- és tudományterületeknek a 18. század végéig terjedő, főként ekkor még élő-hasznosítható irodalmi termését, amelyek a könyvtár szigorúan meghatározott gyűjtőkörébe esnek. (Ilyen alapokon nyugvó megállapításokat az irodalomban korábban /1976 előtt/ nem adtak közre.) A könyvtár reális értékelését - további szempontként - csak az akkori Magyarország művelődési és tudományos viszonyain belül, az akkori hazai könyvtárügy keretein belül végezhetjük el. A 18/19. századfordulón a selmeci akadémiai könyvtárban több mint 900 művet őriztek mintegy 2.000 kötetben. E korszakban a kir.egyetemi könyvtár állománya 15.221 kötet (1773), illetve 15.494 kötet (1783) volt. (25) A főpapi és főúri könyvtárak állománya 3-15.000 kötet között mozgott. (26) Széchényi Ferenc 1802-ben 9.039 kötet könyvvel veti meg a mai Országos Széchényi Könyvtár alapját; (27) ún. soproni segédkönyvtárában 1818-ban pedig 9.000 kötetnyi idegen nyelvű könyv volt. (28) (Az ország második műszaki könyvtárának, a műegyetemi könyvtárnak egy évszázad múlva mindössze 1.200 kötettel kell indulnia.) (22) A selmeci akadémiai könyvtár, mint élő szakkönyvtár szigorúan ragaszkodott speciális gyűjtőköréhez. Állományának megoszlása a következő volt a 18. század végén: Összehasonlításul: a kir. egyetemi könyvtár 1774. évi katalógusában 306 matematikai és természettudományos mű, 1783-as katalógusában pedig 703 kötet „matematikai" és 766 kötet „orvosi" könyv szerepelt. (25) Széchényi soproni könyvtárában (1818) 230 kötet, (közte mindöszsze 3 kémiai), az MTA könyvtárának alapját adó Teleki-könyvtárban pedig (1826!) 730 kötet természettudományos könyv volt. (28) Ráadásul ezek jelentős része - a kor műkedvelő divatjának megfelelően - növénytani, állattani, csillagászati, valamint orvosi, földrajzi és általános természettudományos mű volt. Műszaki-technikai, bányászati-kohászati müvek pedig nyilván csak elvétve fordulhattak elő polcaikon. A selmeci könyvtár - mint látni fogjuk - rendkívül gazdag természettudományos periodikus kiadványival szemben, a kir. egyetemi könyvtár 1785-ös jegyzékéban összesen 23 periodikus és sorozati kiadvány szerepel. Ebből 10 a természettudományi (közgazdasági) jellegű. Feltűnő, hogy a folyóiratok között nem találunk sem akadémiai, sem pedig orvosi folyóiratot, pedig ekkor már másfél évtizede folyt orvosképzés az egyetemen, matematika geometria mechanika fizika kémia ásványtan földtan bányászat-kohászat technika természettudományok kb. 620 mű kb. 1300 kötet kb. 280 mű, kb. 700 kötet