Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról

(25) s a német nyelvű orvosi folyóiratok száma Európában meghaladja a hetvenet (1780). (29) A pécsi Klimó-gyűjtemény tizenötezres állományában lévő 12 folyóirat közül mindössze egy volt természettudományi jellegű. (30) A legjelentősebb hazai könyvtárak állományának áttekintése alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy Magyarországon ez időben egyetlen könyvtár sem rendelkezett megközelítően sem olyan jelentős természettudományi és műszaki-technikai állománnyal, mint a selmeci akadémia könyvtára. Külön ki kell emelnünk három állományrészt: kémia 300 mű 650 kötetben, ásványtan és földtudományok 200 mű 250 kötetben és a bányászat-kohászat állományrésze 300 művel 400 kötetben. Ennek az ismertetésnek a keretében nem lehet vállalkozni arra, hogy a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó összes tudományág, illetve szakma korabeli irodalmi termését statisztikusán öszszevessük az állomány megfelelő részével. A mennyiségi összehasonlítás szemléltetésére csupán a gyűjtőkör két fő területének, a bányászatnak és a kohászatnak szakirodalmát emeljük ki. A bányászati szakirodalom nemzetközi történetével legrészletesebben foglalkozó művek (31) a 16-18. századból - a bányajogi irodalmat nem számítva - legfeljebb 150-160 szakmunkát tartanak említésre méltónak. Ennek a termésnek kb. egyharmada a 16-17. századra, kétharmada pedig a 18. századra esik. A könyvtár állományában az összes művek mintegy 50-55 %-a, a 18. századi - élő -irodalomnak pedig mintegy 80-85 %-a volt megtalálható. Ugyanezek az adatok a kohászat szakirodalmára vonatkozóan: (32) a három évszázad alatt megjelent 120-130 műnek hasonlóan a bányászathoz - mintegy egyharmada 16-17. századi, kétharmada pedig 18. századi. A könyvtár állományában az összes müvek mintegy 70 %-a, a 18. századi irodalomnak pedig 75-80 %-a volt található. (A bányászati és kohászati irodalom számadatai nem adhatók össze, tekintettel arra, hogy számos mü egyaránt foglalkozik mindkét szakterülettel.) A kurrens szakirodalom 75-85 %-os beszerzési aránya rendkívül magas szintet képvisel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a beszerzésre nem került művek többsége nem német, hanem angol, svéd, francia és más nyelveken jelent meg, s így nehezebben kapcsolódott be a bányászat-kohászat németek irányította nemzetközi vékeringésébe. Az állomány minőségi elemzését az egyes szakok ismertetése tartalmazta az előző fejezetben. A selmeci akadémia könyvtára a világ egyetlen 18. századi alapítású és teljes épségben fönnmaradt műszaki-természettudományos nagy szakkönyvtára. Kézzel fogható keresztmetszetét adja az egykori Bergwerkskunde fogalomkörébe tartozó szakmák és tudományok irodalmi termésének, valamint érzékelteti a 18. században meginduló műszaki szakemberképzés szakirodalmi hátterét. Az egy évtized óta világszerte megismert és elismert muzeális gyűjtemény nemcsak a tudomány-, technika- és oktatástörténet kutatóit, hanem a műszaki szakmák és a természettudományok múltja iránt érdeklődők egyre növekvő táborának tagjait is nagy számban vonza és fogadja. Jegyzetek (1) Selmectől Miskolcig 1735-1985. Szerk. Zsamboki László. Miskolc, 1985. NME. 7-8. p. (2) Az alma mater selmeci korszakának történetéről bőséges - különböző mélységű - irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. Ebből - fordított időrendben - részint a forrásértékűeket, részint a szemléletben újat adó összefoglaló műveket említjük most meg: Selmectől Miskolcig 1735-1985. lásd (1) jegyzetet; Vivat Academia! Bp. 1985. OMBKE. 351 p.; A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága 1735-1918. Szerk. Zsamboki László. Miskolc, 1983.