Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról

egyévszázados szünet követ. (Még B. Rössler is - aki pedig státusa szerint bányamérő volt csak röviden érinti híres bányászati-kohászati müvében a bányamérést.) Az első kifejezetten bányaméréstani mű N. Voigtei Geometria subterranea oder Markscheidekunstja (1686), rögtön nagy sikert arat, s a következő három évtizedben újabb három kiadást ér el. (A könyvtárban az 1713-as kiadás van meg.) Voigtei széles körű és alapos gyakorlati tapasztalatait csak szerény matematikai-geometriai eszközökkel tudja ábrázolni. Ezen próbál segíteni a 18. század elején néhány matematikus (L. Chr. Sturm 1710, J. F. Weidler 1726), kevés gyakorlati sikerrel. Voigtei gyakorlati vonalán halad tovább J. G. Jugel (1744; a kortársak erős bírálatával) és a freibergi bányamérő A. Beyer (1749, hatalmas közönségsikerrel). Ugyanebben az évben jelenik meg névtelenül a szintén freibergi F. W. Oppel Anleitung zur Markscheidekunstja, amely széles köm bányászati ismeretek alapján és a kor színvonalán álló matematikai eszközökkel tárgyalja a bányamérési müveleteket. Néhány matematikus (J. F. Penther, A.G. Kästner) kevés visszhangra találó művei után - a 18. század lezárásaként - két alapvető bányaméréstan jelenik meg. Az egyik F. L. Cancrin huszonegy kötetes, hatalmas bányászati monográfiájának egyik köteteként (1775-76), a másik pedig önálló mű gyanánt: szerzője a nagyhatású freibergi bányászprofesszor, J.F. Lempe (1782). A 19. század elejéről-közepéről négy akadémiai tankönyvet említhetünk: Freibergből D. F. Hecht könyvét (1829) és J. Weisbach műveinek két kiadását (1850, 1859), Selmecről pedig Johann Nepomuk Lang Anleitung zur Markscheidekunstját (1835) és Adriány János Markscheidekunde-jának két kiadását (1852, 1861). Talán egyetlen művet hiányolhatunk: az akadémia egykori professzorának, Johann Möhlingnek 1793-ban megjelent bányaméréstanát, amely még annak idején elveszett. (Ma másolatban van meg.) A mechanika irodalmának nagyobb hányadát - az akadémia oktatási céljának megfelelően - az alkalmazott (műszaki) mechanikai művek adják. Az elméleti mechanika területéről elsősorban hidraulikával foglalkozó műveket találunk, pl. Daniel Bernoulli alapvető művét, a Hydrodynamica-t (1738), E. Mariotte hidraulikájának német fordítását (1723), vagy a már említett J. F. Weídler, A. G. Kästner, J. F. Penther, Pasquich János és F. G. Busse több művét. (A vízierőnek alapvető jelentősége volt a bányászatban és kohászatban.) Az alkalmazott mechanika és gépészet klasszikus müve a 17. századból Ubaldo del Monte Mecanicorum liber c. műve (1615); a 18. század elejéről Jacob Leupold híres sorozata a Theatrum Mechanicorum, a század második feléből pedig C. Ch. Langsdorf müvei emelhetők ki. A bányászati akadémiákról a selmeci professzor, Nicolaus Poda két kis könyvét említhetjük (1771, 1773), amelyekben főként a Hellféle selmeci bányagépeket ismerteti, valamint a freibergi J. F. Lempe tervezett nagy gépészeti monográfiájának megjelent első két kötetét (Der technischen Maschinenlehre 1795-97). A könyvtár építészeti művei - a 18. század végéig - majdnem kizárólag vízépítéssel, vízi létesítményekkel foglalkoznak. E szakterület irodalmának minden számottevő müve megtalálható az állományban. A 18. század első feléből B. F. Belidor és J. Leupold hatalmas összefoglaló művei mellett G. A. Böckler és L. Chr. Sturm könyveit is megemlíthetjük. A századvégi irodalomból pedig a német CF. Wiebeking és a francia C. Prony művei emelkednek ki. A 19. század első felében meginduló mérnöki-építészeti folyóiratokat két bécsi (Allgemeine Bauzeitung, Zeitschrift des Ost. Ing.-Vereins) és egy szászországi képviseli (Der Civilingenieur). II. szak Fizika és kémia a bányászat és a kohászat számára Kötetszámra a legnagyobb szak: a kémiaoktatás fontosságát jelzi. (A szakon belül a kémiai irodalom aránya mintegy 85 %-os, de jelentős kémiai anyagot találunk még az V. és a IX. szakban is.) A szakhoz tartozó állomány Miskolcon van. A müvek több mint kétötöde 16-18. századi.