Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A pénzverészet oktatása Magyarországon

arcvonásával ismerünk. - Az érmek történetéhez tartozik még, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem 1967-ben, felújítva az ősi hagyományokat, mindhárom karán tanulmányi emlékérmet alapított. Az érmek előlapján a kar megnevezése, jelvénye, és alapítási évszáma, hátlapján pedig az egykori selmeci érem szakmai jelenete látható. A pénzverészeti érmet ma fiatal gépészmérnöki karunk hallgatói kapják jutalmul. 1770-től a három évfolyamos bányászati akadémián megszűnt a szakosított képzés, így az önálló pénzverészeti képzés is. A hallgatók szakosítása csupán a kincstári ösztöndíjasok esetében fejeződött ki: már az akadémiára való felvétel előtti gyakorlóévben eldöntötték, hogy az akadémia elvégzése után milyen szakterületen kap majd kincstári alkalmazást a hallgató. (Természetesen, szakmai gyakorlatát is az ösztöndíjának megfelelő üzemben töltötte.) A 19. század közepéig - az egyes szakterületek változó igényeihez igazodva - változott az ösztöndíjas szakok, s az ösztöndíjas hallgatók száma is. Az ércbányászati, a fémkohászati, a pénzverészeti és a sóbányászati szak azonban minden esztendőben szerepelt. A pénzverészeti ösztöndíjasok száma évfolyamonként általában kettő-négy volt. A birodalom különböző pénzverő hivatalaiban ezekben az évtizedekben nyolc-tizenöt Selmecen végzett gyakornok volt alkalmazásban. (Ezek közül Magyarországon egy-három.) A három tanszékes, három évfolyamos rendszerben csak az alapvető, összefoglaló tárgyak szerepeltek önálló néven: matematika, kémia-kohászat, bányászat stb. A kisebb tárgyak anyagát, köztük a pénzverészetet is, többé-kevésbé önálló fejezetekként oktatták. A matematikában tanították pl. az elegyszámítást, s a pénzverészeti számításokat [14], a kémia-kohászat keretén belül pedig az aranyválatást, a pénzverészeti ezüst- és aranypróba különböző eljárásait, az arany tisztítását stb. Mindezeket kimerítően tárgyalták az egykori akadémiai tankönyvek, így 1805-ből Patzier professzor „Anleitung zur metallurgischen Chemie" című négy kötetes müve [15], valamint Wehrle professzor két kötetes „Lehrbuch der Probier- und Hűttenkundéja", mely az 1840-es években két kiadást is megért [16]. 1846-tól az önállóvá vált pénzverészeti tárgy előadását a kémia és kohászat professzorára bízták. Az időközben négy évre emelt egységes ún. „óányász'-képzés keretében a tárgyat Jémbeváltási rendszer és pénzverészet" (Metall-Einlösungs System und Münztechnik) címen oktatják a 8. szemeszterben. Az egységes „bányász"-képzés tulajdonképpen azt jelentette, hogy minden hallgatót egyaránt kiképeztek bányászati, fémkohászati, vaskohászati, geológiai, pénzverészeti, építészeti, bányahatósági, bánya-számvevőségi stb. pályára. A főbb tárgyak I. éven matematika, fizika, ábrázoló geometria, a II. éven kémia, ásványtan, építészet, a III. éven geológia, bányaművelés, erdészet, a IV. éven kohászat-kémlészet, bányamérés, géptan és pénzverészet volt. 1867. után a selmeci akadémia magyar állami intézménnyé lesz, s megkezdődik oktatási szervezetének teljes megreformálása. 1872-ben, a száz esztendő óta egységes, ún. „bányász" képzés négy szakra válik szét:: bányászati, fémkohászati, vaskohászati és gépészeti-építészeti szakra, s így a képzési időt három évre lehet csökkenteni. Megalakul az önálló Fémkohászati Tanszék is. A pénzverészet oktatása most már csak a fémkohászati szakon folytatódik, a 6. szemeszterben, két egymást kiegészítő tárgy keretében: „Pénzverészet és fémjelzés" heti három óra előadással, valamint „Pénzverészeti rajz" heti két gyakorlati órában. Az 1876-tól bevezetett államvizsgákon a fémkohászati szak hét államvizsga-tárgya között szerepel a pénzverészet is. A pénzverészet gépi berendezéseinek rövid ismertetését a fémkohászati géptan keretében kapják meg a hallgatók. A fémkohászati szakon belül - érthető okokból - lecsökken a pénzverészeti pályára igyekvő hallgatók száma: az akadémia utolsó négy évtizedében mindössze öten választanak államvizsga-dolgozati témát pénzverészetből és fémjelzésből. A hallgatók csökkent érdeklődésének magyarázata, hogy a magyar oktatási nyelvű, magyar állami oktatási intézmény csak az egyetlen, Körmöcbányán működő magyarországi pénzverde, majd a Budapesten megalakuló