Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A pénzverészet oktatása Magyarországon

főfémjelző hivatal (1868) számára képez ki szakembereket. (A gyulafehérvári pénzverde 1871ben beszüntette működését.) Viszont, ha az 1830-as évektől az 1870-es évekig átfutjuk az osztrák-magyar bányászati sematizmusokat azt látjuk, hogy csupán a bécsi főpénzverdében és a főkémlő-hivatalban átlagosan 16-18 Selmecen végzett szakember teljesít szolgálatot, az igazgatótól a gyakornokig, szinte a teljes hivatali apparátus [17]. 1894. október 7-én Faller Károly veszi át a Fémkohászati Tanszék vezetését. A széles körű szakirodalmi ismeretekkel, jelentős üzemi és oktatási tapasztalatokkal rendelkező Faller professzor nagy hozzáértéssel, rövid időn belül összeállítja a fémkohászattan teljes tananyagát, melyet 1896 és 1904 között, négy kötetben meg is jelentet Selmecbányán [18]. Professzori kinevezése után alig öt hónappal, már részletesen kidolgozott tananyag alapján kezdi meg a pénzverés oktatását is. (Sajnos, ez az anyag önállóan nyomtatásban nem jelent meg, csak részleteket közölt belőle könyvének 3. kötetében 1902-ben.) A kézirat tanúsága szerint első pénzverészeti előadását 1895. március 18-án tartotta. (Az utolsót 1913. március 14-én, halála előtt két hónappal.) A 75 oldalas kéziratból [19] a pénzverészet 66 oldalt, a fémjelzés és fémbeváltás pedig 9 oldalt tesz ki. Az általános részben a pénz történetéről, a pénzértékről, a pénzlábról, a pénz alkotó fémekről, a pénzek alakjáról és a veretről szóló ismereteket foglalta össze. A különös rész főbb fejezetei: nemesfémbeváltás, az arany választás módszerei tűzi úton, nedves és elektromos eljárással, az ötvözet öntése és olvasztása, nyújtás, izzítás, és lapkavágás, súlyegyeztetés, színezés, szegélyezés és verés, a bélyegtök készítése. Részletesen ismerteti a körmöci pénzverő üzemét, s végül a fémjelzés alapelveit. 1904-ben az akadémia főiskolává vált, s jelentősen átszervezik. A szakosodott oktatás megtartása mellett az oktatási időt négy évre emelik fel. A pénzverészetet továbbra is a fémkohászati szakon a 6. szemeszterben adják elő, de most már csak heti két órában, gyakorlati foglalkozás nélkül. A fémkohómérnöki államvizsgának azonban továbbra is tárgya marad. A Faller Károly helyébe lépő Széki János professzor még Sopronban is előadja a tárgyat, és államvizsgáztat pénzverészetből. Az I. világháborúval azonban végleg lezárul Magyarország egy évezredes nemesfémtermelő korszaka, s egyidejűleg, gyakorlatilag megszűnik a nemesfémek pénzítésének korszaka is. A pénzverészet végleg kilép a montanisztikum köréből. 1926-tól többé nem oktatnak pénzverészetet magyar bánya- és kohómérnököknek. Irodalom [1] Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze deröster. Monarchie. Hrsg: F. A. Schmidt. 2. Abt. Königreiche Ungarn... XVIII. Bd. Wien, 1836.153-180. p. (Továbbiakban: Schmidt.) [2] Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korában. 1000-1526. = Századok, 1972. 561-608. p. [3] Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp. 1921. Paulinyi Oszkár: Nemesfém-monopólium és technológia. = MTA II. Osztályának Közleményei, 1977. 251-278. p. [4] Münze und Münzwissenschaft. = Krünitz's Ökonomisch-technologische Encyklopaedie. 97. T. Brünn, 1812. - Münzkunst. = Technologische Encyklopaedie. Hrsg. J. J. Prechtl. 10. Bd. Stuttgart, 1840. 224268. - Harzer, F: Vollständiges Handbuch der Münzkunst. Weimar, 1855. - Schlösser, E: Die Münztechnik. Hannover, 1881. - A hazai pénzverés technikájával kapcsolatban Mály Sándor: Pénzverés és fémjelzés. = Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 7. köt. Bányászat. Kohászat. Ipar. Bp. 1898. 133-145. p. -