Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A földtan oktatásának kezdete (A földtan oktatása a selmeci bányászati-kohászati iskolában 1735)

A kutatóvájatokról Ha a hegységben jóhozamú erek találhatók, akkor a vájás megkezdése előtt a varázspálca segítségével kell mindenről bizonyosságot szerezni. Egy másik hegységben felfedett és kimért, művelésre alkalmas érben vagy az érc javulására, gyarapodására vagy csökkenésére lehet számítani. Az erek akkor sem mindig egyforma természetűek, ha csapásuk egy irányba halad, vagy ha ugyanabban a hegységben helyezkednek el. Ügyelni kell az erek fő irányára, mert aki ezt ismerve kezd kutatóvájást és bányaművelést, nem tévedhet annyira, mint egy jelentéktelenebb, félreérthető ér esetében. 37. FEJEZET Arról, hogy a csapás szerint mely ereket tartják a legjobbaknak A régiek szerint legjobbak azok az erek, amelyek: 1. keletről nyugat felé húzódnak, de kibúvásuk déli irányban található; 2. amelyek nyugatról keletre húzódnak északi irányú kibúvással; 3. amelyek délről észak felé haladnak keleti irányú kibúvással; 4. amelyek északról dél felé haladnak nyugati kibúvással. 38. FEJEZET Arról, hogy mit kell tenni a kutató vájatokkal feltárt erekkel Az igazi bányászt nem kedvetleníti el, ha a kutatóvájattal először semmit sem talál. Tovább kell próbálkoznia, használnia kell a varázspálcát is. Ha a munkát víz akadályozza, vízlevezetőt kell vájnia. Az ér megtalálásáról hírt kell adnia, meg kell bizonyosodnia, hogy jó reményű, jóhozamú érről van-e szó. A kutatóvájat sok segítséget ad a müvelés megkezdéséhez. A kutatóvájatok készítésekor vigyázni kell, nehogy tiltott helyen legyenek pl. bevetett szántóföldeken. Továbbá a fejezet arról tájékoztat, mi történik azokkal a vájatokkal, amelyek félbe maradtak, hogyan kell őket elnevezni; hogy a vízben szegény helyeken kockázatos bányaművelést kezdeni; továbbá mikor lehet a művelést elkezdeni, illetve az ér felé épületeket emelni; miért tanácsos először a külszíni munkákat nagy gonddal elvégezni; hogyan kell megtalálni azt a helyet kutató vájatokkal, ahol az erek találkoznak ill. metszik egymást stb. 39. FEJEZET A külszín közelében való ércképződésről A felszín közelében levő ércek nem folytatódnak mindig a mélység felé. Ez persze függ a hegység természetétől is. A továbbiakban példákat említ a szerző, amikor a felszín közelében értékes leletekre bukkantak, de ereket nem sikerült felfedni.