Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A földtan oktatásának kezdete (A földtan oktatása a selmeci bányászati-kohászati iskolában 1735)

Arról, hogy mit lehet remélni a kutatóvájatokkal felfedett erektől Mivel nem lehet rögtön megismerni az ér természetét, ezért különös gonddal kell ügyelni, figyelni a kutatóvájatokban tapasztalt jelenségekre, kőzetekre, mert ezekből és bizonyos elszíneződésekből következtetni lehet az erekben levő ércek minőségére. A továbbiakban felsorolja a szerző, hogy mely színekből, mely kőzetekből milyen ércek jelenlétére lehet következtetni. 41. FEJEZET Arról, hogyan változik az érc minősége a mélység felé A tapasztalat azt mutatja, hogy a felszín közelében található gyengébb minőségű fémek a mélység felé minőségi változáson mennek keresztül, ezért az először talált érc esetleg gyengébb minősége ne ijesszen el senkit a további műveléstől, hanem inkább arra serkentse, hogy másoktól tanácsokat kérjen erre vonatkozólag. 42. FEJEZET Arról, hogy az érc vegyesen is előfordulhat más ércekkel vagy kőzetekkel együtt Az ezüst csaknem mindenféle fémmel és kőzettel keveredhet. Egy érben több kevésbé értékes fém is keveredhet (vasérc a rézzel, ón a rézzel, ón a vasérccel stb.). Az ilyen összekeveredett fémeket elég nehéz egymástól szétválasztani. A tisztább fémekkel sokszor olyanok is előfordulnak, amelyekkel elég nehéz valamit kezdeni, mivel nem nagyon ismertek. Ha ilyen fémekre akadnak, feltétlenül tovább kell kutatni, mert ezek közelében helyezkednek el a legtöbb esetben az előbb említett értékesebb fémek. A továbbiakban a szerző felsorolja, hogy az egyes fémekből ill. kőzetekből milyen más fémek ill. kőzetek jelenlétére lehet következtetni. 43. FEJEZET Arról, hogy milyen természetűek a hegységek és az erek kőzeteik szerint Az erek a külszíntől a mélység felé általában megváltoznak. A külszínhez közel levő meddő és vastag erek például összeszűkülnek, a keskenyebbek pedig a mélység felé kitágulnak. A kőzet is változik: ha a külszínhez közel levő kőzet szilárd, a mélység felé puhává változik ill. a puhább kőzetből a mélységben szilárd, kemény kőzet lesz. A tömzsök kőzete nem változik, mert ott a külszíntől a mélységig egyformán megőrzi szilárdságát. A külszíni elvető erek a mélység felé meddővé válnak. A külszíni málladék is olyan keménnyé változik, hogy azon sem vas sem acél nem tud megtapadni. Továbbá a lezúduló csapadék az ilyen hegységekből sok kőzetet kimosott, úgy hogy néha egész hegyek váltak a földdel egyenlővé, hogy majd később újra új hegyek talapzatává váljanak. Az ilyen hegyekben is találni ereket, teléreket, telepeket, amelyek egy része jóhozamúnak mondható.