Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - Bányászat a szatmári béke és a kiegyezés között 1711-1867

Erzsébet aknából, szintén napszinten telepítve, egy Prembskunst és egy lójárgány emelte a vizet, illetve végezte a szállítást. A Kafehaus (Kávéház) aknán keresztül közlekedtek a bányászok. A Zsigmond aknában két vízoszlopos gép és egy régilójárgányos vízemelőgép, a napszinten to­vábbi egy lójárgányos vízemelőgép és egy lójárgányos aknaszállítógép működött. Napi vízeme­lési teljesítményük 1.500 m 3 volt. A 258 m mélységű Ferdinand aknában egy lójárgányos akna­szállítógép működött. Hozzátartozott egy mosómű is. Termelése 563 kg ezüst és 2 kg arany volt, a nyereség nem egészen 2 %-át tette ki. A Krisztina akna bányaüzem termelése 1.250 kg ezüst és 7,5 kg arany volt, a nyereségből 12 %-kal részesedett. Két termelő aknából állt: a 132 m mély­ségű Krisztina aknából és a 262 m mélységű Steinerne aknából. Az aknaszállítást két öreg lójárgány végezte. A selmeci bányaművekhez tartozott még két altáró, a Szentháromság (2.486 m) és a Hodrusi (2.564 m), valamint egy kutató táró (376 m). A selmeci kincstári bányászat gépeinek összefoglaló adatai a következők: szélaknai bánya­üzem tk. selmeci bányaüzemek összesen gőzgép (Feuer-Maschin) 5 1 6 léggép (Luft-Maschin) ­1 1 vízoszloposgép (Wassersäulen-Maschin) ­6 6 rudasszivattyú (Stangen-Kunst) 11 ­11 lójárgányos vízemelő (Wassergappl, Roßkunst) ­6 6 „fékmű" (Prembskunst) ­3 3 lójárgányos aknaszállító (Berggappl) 1 12 13 A táblázatra tekintve feltétlenül valamilyen tervszerűséget kell látnunk abban, hogy a szélaknai bányászatban csak gőzgépet és vízikerék meghajtású rudasszivattyút, a selmeci bá­nyászatban pedig - az egyetlen gőzgép kivételével - csak vízoszlopos gépet, lójárgányos víz­emelőgépet és Prembskunstot alkalmaztak. Ennek talán az lehetett az oka, hogy a szélaknai bányáknál kevesebb erővízre számíthattak? (Aligha, hiszen éppen a szélaknai bányászat feküdt a vízválasztó hegygerincnek azon az oldalán, ahol a tavak többsége létesülhetett.) A magántár­sulati bányáknál nem említ bányagépeket a kézirat, minden bizonnyal nem is voltak. Érdemes közölni a kincstári bányászatban foglalkoztatottak létszámát is: kamarai tisztviselők és kisegítők 108 bányászatban földalatti munkások 2491 gépeknél munkások 143 mosóműveknél munkások 797 ércválogatás, kémlészet 76 napszinten munkások 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom