Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Kacskovics Lajos, a földtudományok első akadémikusa (Tóth Álmos)

kezdett kiadni, mellyel azonban Kossuth Országgyűlési tudósításai megjelenése után felhagyott. Szentkirályi Móriccal kezet fogva látott a kisdedóvó-intézetek s ezek terjesztésére alakult országos egyesület felállításához, s ennek titkára lett, s az egyesület évkönyveit 1842-ig szerkeszté. A természettudományok s gazdászat már kora ifjúságában erősen vonzották; családi viszonyai pedig a jogászi pályára utalták, tehát ügyvéd és ugyan a kir. ügyészségnél ügy észsegéd lett, s e közben főnökét [Fejes Antal], ki a bányaművelésben tapasztalt visszaélések megvizsgálása végett kir. kincstári biztosi minőségben Selmecre s Körmöcre küldetett, ő is oda kísérte. A kedvező alkalmat a bányaművelés, ércmosás, kohászat s pénzverés kezelésének alapos tanulmányozására, s a bányászat történetének megismerésére fordítá. Ily tárgyú munkája az Alsó-magyarországi érczmívelésről cím alatt a Tudfományos] Gyűjtemény 1831-1832-iki évfolyamában jelent meg. Körmöcön a városi levéltárban is kutatva, ott találta Zweig selmeci bányamester 17031707-ig terjedő, s a Rákóczi-forradalomra nézve fontos adatokat tartalmazó naplóját, melyet ő feldolgozva, a Tudománytár 1835. évi VI. kötetében adott ki. A keletkezőben levő Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárává választotta. A Gazdasági Tudósítások című egyesületi lapot 1837 óta ő szerkesztette, valamint a Mezei Naptárt is. 1843 máj. 21. a fővárosban főjegyzőnek választották. Ez állásában a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több magyar érzelmű előkelő polgár, többek közt Szilágyi István, Tóth Gáspár derék iparosok közreműködésével megteremtette a magyar lovas és gyalog polgári őrséget; ennek részére a magyar vezényszavakat K. harmadmagával gyüjté és szerkeszté össze. 1848-ben országgyűlési képviselővé választatott, s ott volt Debrecenben, s majd Buda bevétele után ismét Pesten, hol önkéntelenül miniszteri osztálytanácsos lett; elment Szegedre is, s a világosifegyverletétel után bujdosó lett, míg végre megkegyelmeztetett, s lett mezei gazda s gyermekei oktatója. Az 1861-iki országgyűlésre ismét országgyűlési képviselővé választatott a ferencvárosi kerület részéről. Az akkori rövid alkotmányos időszak beállítása s az országgyűlés feloszlatása után az újjáalakított kertészeti egylet titká-