Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről - A telepesekről - Az iszapmű kereséséről - Felkérésről s adományról

A telepesekről §53. A telepes hegyek kutatása az elébeszéltektől valamivel különbőz. A telepek nem nagy mélységben rejteznek, kiharapózásukat s táblapala fedelüket könnyebb felfedezni, s erre a földfúró (Erdbohrer) igen használható. Mivel pedig a telepek a bérccel együtt emelkednek és süllyednek, minekutána a föld- s körétegek bennük igen egyvastagságúak: ha a kereső valamely ponton aknát mélyezett rajtuk át: könnyen meghatározhatja, mily mélyen kell másutt a hegyet felkutatni. Csak ott szenved e szabás kivételt, hol a telepek rendesen hajolnak: mert akkor a kőrétegek a hegy lába felé többnyire vastagodnak. Azonban ily telepes hegyekben mind a keresés, mind a mivel és nagyobb haszonnal eszközöltetik ékzetek által. Az iszapmű kereséséről §54. Az iszapművek keresése még könnyebb. Ezeket a völgyi patakok és folyók partjain kell rostákkal és válásztóteknőkkel (Sicherund Scheidetrog) nyomozni. Ha a próba alá vetett föld csakugyan mutat érces részeket, jele, hogy közelében iszapmünek kell rejtezni. Mivel pedig nem szoktak mélyen fekünni, hanem mindjárt a színföld alatt, ennek felásása után a homok- és kövecsrétegeket mosás alá kell vetni, míg ekként az iszapmű meg nem jelen. Felkérésről s adományról §55. Minekutána végre elérte a fellelt bányaműben célját a kereső, hogy azt igaz tulajdonává tehetvén hasznosan mívelhesse is, a leg-