Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek
zetnek (schmierklüftiges 18 Gestein) mondatik; és ha a mázrostok (Schmierklüfte) csúszós vagy nyálkás közagyagfajta* (thonigt) földdel tömöttek, akkor iszapos kövezetnek (seifigtes Gestein) mondatik. Ha a levelek (Blätter) nagyok, vastagrostú (grobklüftig), ha pedig kicsinyek és sűrűn összenyomottak, keskenyrostú (kurzklüftig). Ha végre semmi rendes levelei nincsenek, a kövezet darabos (Verwirrt). Egyébként azon kövezet, melynek levelei nincsenek szorosan összekötve, hanem amely porhó (weich), iszapos és mázrostos, az acsolat (Zimmerung) tekintetében rohadt (faul), nyomó (druckend), állhatatlan (un standhaft), pór (feig), repkény (flüchtig), szakadozó (schiebend) kövezetnek mondatik. §4. A hegyek vagy színfölddel 19 (Dammerde) takartak, vagy kopárok; úgy szinte 20 szárazok vagy nedvesek: tudniillik Delius szerint az eső- és hóvizet a színföld magába issza, mely azután a hegyek kebelébe szivárog. Már akár ezen hó- és esővíz, akár a tengerek közösülése által, akár egyebünnen ered a hegyek nedve, bizonyos az, hogy azoknak anyagai közt különféle chemiai mívelődéseket 21 okoz; s habár Jugelnek** s követőinek hamis lenne is állításuk, mely szerint az érceket magból származtatják: mindenesetre Deliusnak 22 [az elmélete szerint a kémiai folyamatoknak?] a vízözön után történt hegyrepedésekben s az ezek közé tömött földanyagokban s székekben az ércek feloszlatására, kristályosodására sat. befolyása tagadhatatlan. Agyagos ér. Ugyané szerző után. 19 Talajjal, üledékkel. ?ü Úgyszintén. u Kémiai folyamatokat. Johann Gottfried Jugels natürliche Berg-, Schmelz- und Figier-Kunst. Leipzig, 1766. 12 Delius, Christoph Traugott (1728 - 1779) német bányamérnök, a Selmecbányái Bányászati Akadémia nagyhírű professzora. (Lásd még a 2. sz. jegyzetet.)
